#2. Kötet 9. Fejezet

-Nézzük meg csak még egyszer!- mondta Megan csillogó szemekkel.
-Rendben.- lelkesedtem.
A kamera megszállottságomnak hála a leánykérésemet megörökítettük és visítozva legalább hatvanadjára nézem végig barátnőmmel és még mindig nem hiszem el, hogy ez velem történik meg. Miután kisikítoztam magamat barátnőmmel Jake eldobott az egyetemre a filmtörténelem órámra.
-Ha végeztél itt várlak.- mondja és behajolok egy csókért.- Szeretlek.
-Én is.
Becsusszantam Finn mellé és kipakoltam laptopomat. Óriási mosolyt villantottam felé majd elkezdődött a filmtörténelem órám. Gépelés közben Finn lerántotta bal kezemet a billentyűzetről és értetlenül meredt rám.
-Csak nem?- kérdezte.
-De igen.- mosolyogtam rá.
-Hát had gratuláljak önnek Mrs. Miller.- mondja majd közelebb hajol és a fülembe suttok.- Minél hamarabb varrd el a szálakat. A férfiak ebben a köztes állapotban nagyon szeszélyesek.
-Ezen leszek.- kacsintok rá.- És ti, hogy álltok Jo-val?
-Szétmentünk de már mondtam.- mondja és hanyagul megrántja a vállát.
-Ez a terhesség miatt van.- szabadkozok.- Akkor most prédára vadászol?
-Most szüneteltetem a vadászatot.- nevet fel, aminek a következmény, hogy lepisszegnek minket.- A barátimmal és a családommal szeretnék ünnepelni.
-Mi Miamiba megyünk de minden bizonnyal ti is.- mondom lelkesen.- Belegondoltál már, hogy Karácsony másnapján mért csak a filmrendezés és webdizájn hallgatóknak kell bejönniük?
-Mert nekünk nincsenek féléves vizsgáink.- mondja Finn.- Csak ülni és hallgatni őket.
Finn példáját követve én is lejjebb csúsztam a székben és lehunytam a szememet. Aludni nem volt időm pedig nyugodt szívvel pótoltam volna be alváshiányomat, mert az egész könyvet már 16 évesen bevágtam.
Igen elég fura gyerek voltam...
Jake azon a helyen parkolt ahol megígérte. Lazán ácsorgott lányok koszorújában és beszélgetett velük. Amikor meglátott felém intett és elzavarta a társaságot.
-Viszlát lányok.- mondja majd még hangosabban kezd el beszélni.- Mire újra visszajövök, már házas leszek!
Nevetve tárja ki kezeit és ölel át.
-Változott a terv.- mondja és besegít a kocsiba.- Ma indulunk!
-És még is, hogy gondolod?- kérdezem.- Egy óra alatt bepakolok?
-Igazából csak fél.- mondja és beindítja a motort.- Szólj a többieknek is, mert jönniük kell.
Végig veszekedtünk Jake-el az egész hazavezető úton és sietősen indultam fel a lépcsőn a bejárati ajtót gondosan bevágtam előtte. Hallottam még, hogy Jake valamit utánam kiált de a szavakat már nem tudtam kivenni. Dühösen dobáltam bele a dolgaimat a bőröndeb. Nem is figyeltem igazán oda csak az érdekelt, hogy tele legyen. Végigrángattam a lépcsőn lefele a csomagjaimat és a konyha irányába indultam.
-Sajnálom Zoe.-jön utánam Jake.- Szólhattam volna előbb is! Le is mondhatom a jegyeket ha...
-Ölelj meg!- mondom neki.
Szorosan magához húz én pedig vállába temettem arcomat. Könnyeimmel áztattam be fehér pólóját és szemfestékem csúnya foltot hagyott.
-Mi a baj hercegnőm?- kérdezte aggódva Jake.
-Nekem ez túl sok!- mondom és leülök a konyhaszékre.- Állandóan egyedül vagyok, mindenki engem bámul és csitrinek gondol, a barátaim nélkülem mennek szórakozni, mert én ezzel a görögdinnyével mozogni is alig birok és ott vannak még a utálóim is...
-A kijeid?- kérdez vissza.
-A te rajongóid.- mondom és kifújom orromat.- Amikor kiderült a terhességem és kiraktad a képet és amit írtak...az...
-Sss.- húzott közel magához és egyik kezével azt a bizonyos képet kereste. Megan-t pillantottam meg az ajtóban nyomában a Harris ikrekkel.
-Mi folyik itt emberek?- kérdezi Jake.
-Mit csináltál vele Jake?- kérdezi Megan.- Bántott, megütött?
-Semmi ilyen nem történt.- ölelem meg.- Csak a terhes hormonjaim. Könnyen kiakadok.
-Szerencséd.- méregeti barátnőm Jake-et majd megpuszil és elenged.- Indulhatunk?
Kihúzzuk a bőröndöket, én beülök az anyós ülésre, Jake vezet és a barátaink pedig elhelyezkednek a hátsó sorban.
-Meg is van oldva angyalom ez az egész ügy.- mondja és odahajol, hogy adjon egy csókot.- Csak szólnod kell.
-Mit csináltál?- kérdezem. Ölembe dobja telefonját majd gyorsan vált és vesz egy jobbkanyart.
Gyorsan elolvastam az üzenetet és bárgyú mosolyt küldtem Jake felé.
-De hiszen ők a rajongóid.
-Engem kritizálhatnak túlélem, de ha rólad egy rossz szót is mernek írni...- idézte magát.- Inkább ne legyen egyetlen rajongóm se, de te mindig boldog légy és szeress.
-Ohh.- szólalt meg hátulról.- Olyan édes vagy Jake.
Hátra fordultam és rámosolyogtam Megan-ra majd Jake arcára egy puszit nyomtam.
-Hé asszony!- szól feleségéhez Jack.- Csak emlékeztetlek, hogy a férjed vagyok!
-Jaj ne féltékenykedj már!- mondja Megan majd az út hátra lévő részében egymást falták a kocsi hátsó ülésén, szegény Finn pedig már az ajtónak nyomódva ült.