#3. Kötet 5. Fejezet

Korán reggel kopogtattam az ajtón, amit Michel a legidősebb bátyja Megan-nak nyitott ki.
-Jó reggelt.- dörzsöli meg szemét és egy puszit nyom homlokomra.- Húgi már a konyhában mesterkedik.
-Rendben.- mosolygok rá majd besietek és egyenesen Megan nyakába ugrom.- Jó reggelt!!
Elővettem a táskámból a kamerát és megmutattam. Rögtön be is kapcsoltuk és elhelyezem egy olyan helyre, ahol mindenki benne van. Jake és Amanda is csatlakozott a reggelihez. Megan apjával beszélgettem, mikor odajött hozzám lányom.
-Anyuci.- nézett rám.- Igaz az, hogy testvérem lesz?
Szúrósan nézem Jake-re minden bizonnyal ő mondta el. A második gyerekénél is ugyan olyan izgatott, mint Amandánál és a száját sem tudja befogni.
-Igen.- mosolygok rá.- Itt van bent a pockomban.
-Te megetted a testvéremet?- néz rám ijedten.
-Dehogy is.- ölelem át rögtön.- A kisbabák az anyukájuk pocakjában nőnek. De menj oda apához ő majd mindent elmond.
Amanda visszaszaladt Jake-hez én pedig folytathattam a beszélgetést Megan édesapjával.
-A férjed igazán jó ember.- mondja és Jake-re pillant.- Akárcsak az én Megan-omé.
-Remek egyetemre jelentkeztünk.- mosolygok rá.
-Ahh...mi lesz velem nélküle?- néz rám könnyes szemmel.- Akkor már csak te maradsz nekem Zoe. Te leszel az egyetlen lányom!
-Én mindig itt leszek Bob bácsi.- mondom és megölelem.
-Hé apu!- ül le mellénk Martin, barátnőm legfiatalabb bátyja.- Ugye még mindig én vagyok a kedvenc?
-Te vagy fiam.- mondja Bob miközben feláll.- Te vagy!
Martin húzott magához és szorongatott halálra. Jake mentett meg, amikor csúnyán kezdett nézni ránk.
-Nyugi nem akarom megerőszakolni.- nevet fel.- Azt már megtehettem volna korábban is.
-Martin gyerekek is vannak itt.- szól rá az anyja.
Martin csak szemeit forgatta és lepacsizott Maxwell-el. Soha nem fognak felnőni! Michale otthonosan mászkált a lakásban egy szál alsónadrágban. Minden bizonnyal itt maradnak míg Megan nem kerül egy jobb helyre...
Délután Jake, Megan és Jack elkísért a nőgyógyászhoz, hogy megállapítsák tényleg terhes vagyok-e! Végre az őrültek házából ki tudtunk szabadulni egy kicsit. Jake ölében ültem és elmélyültem csókjaiban mikor beszólítottak.
-Mrs. Miller a hetes szobába!
Egy kisebb vizsgálat után még várnunk kellett kint 10 percet és behívtak az ultrahang kórterembe. Felfeküdtem az ágyra és ugyan olyan izgatottan szorítottam Jake és Megan kezét, mint az első ultrahangozásnál.
Az orvos megvizsgált és teljesen egészségesnek talált mindkettőnket. Engem és a babámat is. Felírt pár vitamint és utamra is engedett. Boldogan csókoltam meg Jake-t mikor kiértünk a parkolóba és nem érdekelt éppen hányan bámulnak meg minket. Óvatosan felemelt és rátett a kocsi motorháztetőjére. Egyre hátrébb dőltem és közben húztam magammal, míg nem már a motorháztetőn nem feküdtünk mindketten.
-Khmm.- köhint fel Jake.- Ezt nem kéne.
-Mért?
-Sajtó mindenhol.- int fejével jobbra és balra. Lassan lemászok az autóról és rendbe szedem magamat.
Belemosolyogtam pár kamerába majd beszálltam Jake mellé a hátsó ülésre. Jake elővette telefonját és készített rólunk egy képet, majd posztolta Instagrammon így: Jön a második <3 .
Én egy pohár víz a többiek bor mellett lazítottak a mai nap után. Megan mosolyogva beszélgetett és nekem újra összeszorult a szívem.
Vajon meddig tehetjük még ezt meg? Így együtt?