#2. Kötet 1. Fejezet

-Hogy hogy itt vagy?- kérdezem pár perc múlva mire fel tudom dolgozni, hogy Jake ül mellettem, Leedsben, az étteremben ahová járni szoktunk és jobb kezét combomon pihenteti.

-Miattad Zoe.- mondja és átkarolva magához húz.- Mert még nincs vége.

-Szeretlek.- tör elő belőlem a szó és nem bánom. Tudja meg!

-Én is. Te vagy a mindenem.- suttogja fülembe.- Az egyetemtől pár háznyira bérlek egy lakást. Nem nagy de szeretném megosztani veled.

-Nem is tudom Jake.- megint kicsit gyorsan haladunk.

-Csak próbáljuk meg!- mondja.- Ha nem tetszik akkor még visszaköltözhetsz az egyetemre. 

-Rendben.- adom be a derekamat.

Kihozzák az ebédünket és beszélgetünk. Jake visszakísér az egyetemre és segít összepakolni. Egy nap alatt ennyi pakolás megviseli az ember szervezetét ezért párszor tartottunk szünetet.

Jack-ék kopogtattak az ajtón.

-Te mit csinálsz Zoe?- kérdez Megan majd meglátja Jake-et is.- És ez meg mit keres itt?

-El kell mondanunk nektek valamit.- kezdtem bele.- Elköltözök.

-És mégis hová?- kérdezett Megan felháborodva. Sejtettem!

-Jake-hez.- mondom boldogan.- Bérel egy lakást pár háznyira. Megpróbáljuk újra együtt. De sokat leszek itt. Csak ruhákat viszek oda meg fontos dolgokat a stúdiót itt hagyom.

-Hivatalosan is meghibbant.- forgatta szemeit Megan.

-Én támogatlak Zoe.- mondja Finn.

-Köszönöm!

Miután barátnőm kitombolta magát majd Jake-et megfenyegette elindulhattunk. Olyan 20 méternyire lehetett tényleg a ház. Rögtön a nappaliba érkeztünk, amiből egy felszerelt konyha és két szoba nyílt. Az emeleten pedig 2 szoba és egy fürdő várt. Újabb pakolás után bementünk a konyhába, mert eljött a vacsora ideje.

-Remélem most már tudod, hogy mennyire szeretlek.- mondja.- Még nem főztem senkinek.
-Elnézve a romokat amit magad után hagytál megértem.- mondom nevetve.
Az asztal csodálatosan volt megterítve középen egy gyertyával. Jake még a salátám utolsó simításait végezte kötényében majd leült velem szemben.
-Tetszik a kötényed.- mondom.
-Ami a ruha alatt van az jobb.- jegyzi meg én pedig elpirulok.- Remélem ízlik. Soha sem csináltam még salátát.

-A salátát nem lehet elrontani.- mondom.
Hát naiv voltam. A vacsora pocsék lett de tudom, hogy mennyit bajlódott vele ezért leküzdöttem a torkomon. Valami ócska film megy a tévében de nem tudok odafigyelni mert tekintetem Jake-ét keresi és szükségem is van rá. 

Viccelődik, hülyéskedik és ezt egyszerre. Az egész nyár alatt nem nevettem annyit, mint ebben a pár órában.
-És mit csináltál nyáron?- kérdezem.
-Végigturnéztam, egyre nagyobb színpad és közönség.- mesél.- Jó volt csak te hiányoztál.
-Akkor mért nem hívtál?
-Mert nem lett volna rád időm. Csak aludni volt pár órám utána fotózás, interjú, stúdió és fellépés. Majd folytatódott. És te mit csináltál?
-Júniusban a Disneylandben dolgoztam és megszereztem a jogsit is. Júliusban Kelet-Afrikában önkénteskedtem az Augusztust pedig Megan-nal, Finn-el és Jack-al végigbuliztuk.
-Meg sem érdemlek egy ilyen lányt.- mondja és magához húz.
Egy ideig összebújva nézzük a tévét majd elrámolunk. Eltüntetem a vacsora maradványait és fáradtan rogyok le a székre.
-Jövőhéten kezdődik az egyetem. Te mit csinálsz itthon egyedül?
-Tetszik, hogy otthonnak nevezte.- mondja és rám kacsint.- Jönnek a srácok és stúdiózunk és meglátjuk, hogy lesz-e európai turné.
-Akkor nem fogsz unatkozni.- jegyzem meg. - Ennek örülök.
-Én meg annak, hogy van egy francia ágyam amit fel kell avatni.- mondja.- És van is kivel!
Nevetek és hagyom, hogy felkapjon és elvigyen egészen az ágyig.
-Hűha ezt még nem is láttam.- mondom.
A falra négy kép volt felmatricáztatva. Mind a négy rólunk még a turné alatt készült.
-Jól néztél ki szőkén.- mondja majd hátulról átölel.- De te mindenhogy jól nézel ki.
Szembe fordulok vele és vadul csókolózni kezdünk. Hiányzott nekem érintése, szava és csókjai. Hanyatt fekszem az ágyon és magammal rántom. Felém nehezedik és szemeimbe néz. Lehúzom pólóját és kezeimmel bejárom tökéletes testét. Nyakamat csókolgatja és erősen magához ölel.
-Szeretlek Zoe!