#12. Fejezet

#Tizenkettedik nap

Bátyám háza előtt lassított a busz majd teljesen megállt. Izgatottan siettem le a buszról jó pár embert félrelökve. Mikor kiértem megpillantottam Chris-t ahogy hanyagul nekidőlve vár a postaládánál. Rohanásba kezdek majd nyakába vekem magamat és szorosan megölelem. Dereka körül összefonom lábamat és mint egy kisgyerek nem akarom, hogy a pillanatnak a varázsa elmúljon ezért még szorosabban ölelem. Viszonozza az ölelésem majd egy puszi után levakar magáról.
-Jó látni Zoe.- mondja mosolyogva.- Tetszik a hajad.
-Téged is.- mondom majd a bókot megköszönöm és vissza fordulok a buszhoz. Jake és Edgar hozzák le csomagjaimat. Ed a videoklip készítője és nagyon jó barátja egyben Jake-nek. Amikor meglátom őket intek, hogy jöjjenek. Ed megrázza a fejét és még mielőtt visszamenne egy erőset ráver barátom hátára, ami egy Ügyes legyél! biztatás akart lenni. Mellém ér én pedig szorosan hozzábújok mire Chris felvonja szemöldökét.
-Chris ő itt a barátom Jake Miller.- férfiasan kezet ráznak és imádkozom  hogy a bátyám nehogy eltörje Jake kezét, hogy megmutassa ki az úr a házban. Nem mintha Jake nem lenne olyan erős mint ő.- Jake ő pedig a bátyám Chris Sugg.
Megan lép ki a buszból nyomában a két Harris testvér. Megan megpillantotta testvéremet és hosszú lábaival elrugaszkodott a talajtól és rohanni kezdett felé. 
-Chris baby! Jó látni.- mondja majd arcára nyom egy hatalmas puszit.
-Megan szívem! Jó újra látni!- mondja.- Még mindig gyönyörű vagy!
Megjegyzésén és az előbbi jeleneten már nem is csodálkozom nem úgy, mint a mellettem álló Jack. Figyeli barátnőjét ahogyan egy -számára még idegen- férfit ölelget aki jó pár évvel idősebb nála. Kezén megfeszülnek az izmok és dühösen figyeli őket. Megveregetem finoman a vállát és egy apró mosolyt küldök felé. 
Chris bevezet a szobánkba Megan-nal, mert a bátyám kijelentette, hogy az ő házában én nem fogok hancúrozni. Egy ideig dühösen fújtam rá majd megadtam magamat és becuccoltunk az egyik vendégszobába. 
-20 perc és kész a vacsora.- mondta majd ott hagyott minket. 
Előveszem az estére előkészített ruhámat és már a fürdőszoba felé veszem az irányt mikor legjobb barátnőm besprintel elém és bevágja előttem az ajtót.
-Bocsi!- mondj az ajtó túloldaláról.
Mérgesen ülök le az ágyra és miután megunom a várakozást átmegyek a fiúkhoz és megpróbálom kisajátítani a fürdőszobát.
-Van bent valaki?- kérdezem Jack-tól a fürdőszoba ajtóra mutatva.
-Igen, Jake!- felele.- Figyelj Zoe. Mi volt ez odakint Meggi és Chris között?
Nevetve leültem mellé és egy hangos sóhajtással belekezdtem a mesélésbe:
-Megan-nak a bátyám volt az első szerelme. Igen ne nézz ilyen szemekkel, mert tudom mire gondolsz! Chris 18 volt Megan pedig csak 15. Nagy nyári szerelem volt az övék de ahogy látod véget is ért. Chris egyetemre ment Megan pedig vissza Amerikába. De utána barátok maradtak. Nagyon jó barátok. És el kell, hogy mondjam semmi okod az aggodalomra, mert csak barátok! Se több se kevesebb!
Megértően bólogatott majd otthagytam és bementem Jake-hez a fürdőbe.
-Hé ember tudod, hogy bent vagyok!- kiált fel a zuhanyfüggöny mögül.
Halkan felkuncogok és bemászok mellé a fürdőbe.
-Ja csak te vagy!- mondja és szemei felragyognak.- Vártalak.
Kezét végigcsúsztatja meztelen bőrömön és közel húz magához, hogy megcsókoljon. 

Kicsit késve érek oda a vacsorához. Leülök és a mellettem lévő szék is üres még. 
-Elég lassan fürdesz!- jegyzi meg Chris.
Arcom színe vörösre változik és ruhámat vizsgálom, mintha oly' érdekes lenne. Két kéz markolja meg széktámlámat majd Jake arca tűnik fel látóterembe és nyakamhoz hajol és sikamlós nyelvével megcsikiz.
-Khmm.- köhög bátyám és már fel is szolgálta a vacsorát. 
-Mióta vagy ilyen házias?- kérdezem tőle.- Amióta megkérted annak a bigének a kezét?
Szeme elkerekedtek és felköhögte az imént lenyelt levest.
-Honnan tudtad meg?
Most én csináltam ugyan ezt. Csak még ki is rúgtam a széket magam alól, hogy felállva nagyobb nyomatékot adjak hangomnak.
-TE MEGKÉRTED ANNAK A KURVÁNAK A KEZÉT?
Finn halkan felnevetett míg a többiek csak meredten néztek rám. Jake tért elsőnek észbe és megkért, hogy üljek le. Mivel nem tettem megfogta kezemet és lerántott a székemre, kezét combjaimra tette. 
-Mégis mi közöd van ahhoz, hogy kinek, miért és mikor kérem meg a kezét?-kérdezte fennhangon Chris.
-A húgod vagyok. Egy rohadt üzenetet azért írhattál volna!
-El akartam mondani de sejtettem, hogy rosszul fogadod.- védekezett.
-És mikor akartad elmondani?- kérdeztem.- Amikor megházasodsz száz ember előtt én pedig Angliában megkapom a képeket postán? Vagy amikor már a harmadik gyereketeket várja? Heló Zoe, képzelt Anna most várja a harmadik gyerekemet. Hát nem jó? Chris te voltál az egyetlen ember akiben bíztam ebben a kicseszett családban és te is elárultál  Még mit titkolsz a múltadból, a múltunkból? Lehet nem is vagyunk testvérek?  
Chris is kirúgja maga alól a széket és én is felállok. Egymás szemébe nézünk. Majd elkezd velem ordítani:
-Még mindig én vagyok a mi kikúrt családunkban az egyetlen aki foglalkozik veled ezt ne feledd. Tudod hányszor védtelek már meg? Te nem emlékszel de anyánk számtalanszor megvert. Nem azért voltál kórházban, mert leestél a mászókáról, a frászt. Az a drogos seggfej vert meg! Te még csak 3 éves voltál és megvert. És semmi jogod beleszólni a szerelmi életemben. Én sem teszem pedig nagyon szívesen kiosztanám ezt a kis popsztárt itt melletted. De még nem tehetem! Majd ha otthagy téged valaki másért! Mért nem tanulod meg, hogy a zenészek csak átverik a mifajtánkat, az istenért Zoella!
A mellettem ülő Jake-re pillantottam és egy másodpercig átfutott az agyamon. Mi van ha olyan mint anyánk? Kiűzöm a rossz gondolatokat a fejemből és újra bátyámra nézek. Szóra sem méltatva felkapom a kabátomat a fogasról és kimegyek a hideg Los Angeles-i éjszakába. Chris lohol utánam és hátulról erősen átölel.
-Sajnálom. Mindent amit mondtam odabent.
-Én is.- mondom majd szemebe fordulok vele és megölelem.- Többet nem akarom Őt emlegetni. Sehol!
-Rendben de ha meg akarsz róla tudni pár dolgot nyugodtan kérdezz.- mondta.
Szemébe nézek és eszembe jutnak a vicces pillanatok amiket együtt éltünk át. A közös emlékeim kezdenek elhalványul. Lehet egyszer teljesen kilép majd az életemből? A nagy távolság vagy a veszekedések miatt? Nem tudom de az biztos, hogy nem engedem el!
-Mi a baj?- kérdezi.
-Megígéred, hogy soha sem hagysz el?
-Megígérem.- nevet fel majd megölel és visszamegyünk a házba.
Pezsgővel a kezünkben (mindenkinek egy üveg a kezében) elkezdtük a visszaszámolást. Jake mellkasának dőlve nem is éreztem annyira hidegnek az időt. Pedig az volt. Az utolsó három szám előtt szembe fordultam Jake-el.
És egynél az újévet csókunkkal indítottuk. 

Ez az év más lesz mint a többi.