Előzetes

Megérkezett a 3. kötet -és most már  biztosan tudom, hogy az utolsó is egyben- remélem tetszeni fog és a régi olvasóim mellé újak is jönnek majd. Jó őszi szünetet és szeretném megköszönni, hogy átlépte a blog a 10.000 oldalmegtekintés! 

Ti vagytok a legjobbak! <3

--------------------------------------------------------------------------------

4 évvel ezelőtt

...néztem, ahogy eltűnik a taxi és vele együtt ő is. Ürességet hagyott mindenütt. A lakás nélküle túl nagy volt és magányos, akárcsak én. Végigsétáltam a folyosón, a bézs színű falat közös képeink tengere borította. Végighúztam ujjamat a hideg üvegen és megérintettem Jake arcát. Meleg könnyek csorogtak végig arcomon. 

Egyedül nézem a tévét, Amanda már rég alszik. Mostantól apa nélkül fog felnőni? Visszajön valaha is vagy a zene fontosabb, mint a családja?  

Kattan a zár, nyikorog az ajtó majd becsapódik. Jake szétázva áll az előtérben. Leveti vizes kabátját és lerúgja magáról cipőit. 

-Lemondtam a turnét.- mondja. -Sajnálom. Szeretlek és ez soha nem fog változni. Nem tudlak elengedni és nem is foglak. Fontosabb vagy bárkinél és bárminél ezt te is tudod.

Haboztam és csak könnyes szemeimen át néztem rá. Leült szorosan mellém a bőr kanapéra. Kezét combomra tette, már reflexből.
-Te vagy a mindenem!

Mosolyogva hajolt oda hozzám és csókolt meg...

Napjainkban.

-Boldog Születésnapot Amanda!- mondtuk egyszerre. 

Amanda ma lett négy éves. Ez a négy év elég sűrűre bizonyult mindannyiunknak. Elvégeztük az egyetemet és Los Angeles-be költöztünk. Jake egyre híresebb, Megan remek orvos, Finn és Jack nyitottak egy céget én pedig élvezem a filmrendezést. Megan kisfia már 3 éves lesz és egy örökmozgó akárcsak Amanda ezért remekül kijönnek. 

Míg Amanda barátaival kint játszott a kertben addig mi bent iszogattunk.

-A gyerekeinkre.- emelte poharát Jake.

-Rájuk.- mondtuk egyszerre.

Fenékig húztuk a poharat és a kesernyés íz mindenkiből fura arcokat hozott ki. Jake ölelt hátulról át és puszilta meg nyakamat. 

-Szeretlek.- suttogja.
Halkan felkuncogok és szembefordulok vele. Férfias vonásai és kisfiús mosolya mindig le tud venni a lábamról. Átfuttatom ujjaimat rövidre nyírt barna haján és nyaka körül összekulcsolom. Mély barna szemeibe nézek, majd megcsókolom. A csengőre válunk csak el. Magammal rángatva ajtót nyitunk.
-Sziasztok.- bátyám, felesége és 3 hónapos lányuk áll az ajtóban. Ann teljesen más, mint annak idején gondoltam. Amint közelebbről megismertem teljesen belelopta magát a szívembe akárcsak lányuk, Hannah.
-De kis tündér.- mondom és megsimogatom arcocskáját.
-Jaj de édesen hányingerkeltő.- mondja Megan.- Akár a nagy amerikai mintacsaládok.

Csak a szememet forgattam és újra a kis csöppséget néztem. Örülök, hogy Amanda már nem ilyen kicsi. Azok az idők szörnyűek voltak. Tanulnom kellett de nagyon nem ment mellette, de szerencsémre ott volt nekem Jake.

Ann elvonult a kicsivel egy csendesebb szobába mi pedig a nappaliban folytattuk a társalgást. Apa is megérkezett valamint Jake szülei és húga.
Amanda futott be a szobába és karolta át derekam.
-Anya a ház.
Mosolyogva figyeltem, ahogy játszanak és szaladgálnak. Jake is nézte kislányát és a büszkeség még mindig szemeiben ragyog.
-Mi van a filmeddel tündérkém?- kérdezett apa.
-Megvették a jogokat és már csak a kamera mögé kell ülnöm és rendezni.- mondom büszkén és iszok a pezsgőmből.
-Gratulálok húgi.- mondja Chris és egy puszit nyom a homlokomra.
Mosolyogva végignézek a családomon. Finn-re mosolygok és jegyesére Amee, akit még az egyetemen ismertünk meg. Scott, régi jó barátom is a kanapén ül és 2 éves fiának édesanyjával Avery-vel.
Talán tényleg unalmas kertvárosi emberek lettünk. De nekem ez is megfelel hisz a lényeg csak annyi, hogy a számomra fontos emberek mellettem legyenek!