#3. Kötet 1. Fejezet

Kipihenten nyújtóztam végig az ágyon. Jake egyenletesen vette mellettem a levegőt, aludt. Végignéztem a szobán otthonos volt és családias. A bordó falat képek borították. Az első közös képeink Jakel, Megan-ék esküvője, a mi esküvőnk, terhes fotók, Amandárol egy halom kép, Megan-ékkal, Finn-ékkel, bátyámmal és családjával, Jake szüleivel egyszóval a nagy családunkkal!
Átnyúltam Jake mellkasa felett, hogy a telefonomat megkaparintsam de combom, amin eddig támaszkodtam kicsúszott alólam és Jake-re estem. Kinyíltak szemei és riadtan kémlelt körbe.Miután felmérte a terepet és nem látott semmi veszélyt álmosan dörzsölgette szemeit.
-Baby, ezt most tényleg muszáj volt?- kérdezte álmosan.
-Sajnálom, de szükségem van a telefonomra.- szabadkozom.- Már biztos írtak a filmmel kapcsolatosan.
-Úgy is minden rendben lesz.- mondja és derekamnál fogva magához ölel.
Átolvastam az e-mailt és szomorúan néztem bele férjem szemeiben.
-Nos?
-3 nap múlva indul a gépem Kanadába.- mondom.
Kikerekedett szemekkel néz vissza rám, kibújik a takaró alól és papucsot, köntöst húz.
-Oké ehhez nekem még korán van.- mondja higgadtan.- Mégis minek mész te Kanadába?
-Az új filmemet ott kezdem el forgatni. Olyan 9 héten át.
-9 héten át?- kérdez vissza Jake idegesen.- És mégis addig mi Amandával, mit csinálunk?
-Élitek tovább az életeteket.- mondom neki.- Bezzeg, amikor te utaztad át a fél világot az normális volt!
Mérgesen ráncolja homlokát és szorosra húzza magán a köntös övét. Lassan közeledek felé és kitárom karjaimat. Elfogadja ölelésemet és vállára hajtom fejemet, apró puszit ad nyakamra. Jake lemegy reggelit készíteni én pedig felkeltem Amandát.
-Jó reggelt angyalom.- suttogom neki és végighúzom kezemet arcán. Álmosan pislogott rám kék szemein keresztül még fáradtan nézett rám.
-Jó reggelt anyuci.- motyogja. Rámosolygok és felállok az ágya széléről, hogy elővegyek neki ruhákat. Miután felöltöztettem és én is belebújtam egy farmer-póló-tornacipő összeállításba Jake is készen lett a reggelivel. Francia pirítós, a kedvencünk.
-Anyuci, ma ugye átmehetek Emmához?- kérdezte lányom enyhe britt akcentussal, ami mosolyt csalt arcomra.
-Miután bemenetük az irodába, persze!- bólintok rá és egy tányért tolok elé a reggeliével.
A 20 emeletes iroda tetejére lifttel jutunk el. Jake is elkísért minket, hogy találkozhasson Edgar-al, aki ugyanitt bérel irodát. 18. emeleten megállítottam a liftet és kiszálltam, Jake és Amanda pedig folytatta az útját. Az irodám Finn és Jack irodájával volt szemben ezért egy gyors kitérőt intéztem feléjük.
-Helló srácok.- köszönök nekik egy-egy öleléssel.
-Hogy vagy húgi?- kérdeznek.
-Holnap 9 hétre Kanadába megyek.- osztom meg velük.- Megkaptam a filmet.
-Gratulálok.- mondják egyszerre.- Meggi már tudja?
-Még nem volt időm vele beszélni, de bemegyek hozzá ma a kórházba és elmondom!
Még pár percet elcsevegtünk, majd bementem saját irodámba. Titkárnőm máris sarkamban teremt és a mai programokról mesélt nekem.
-Ezekhez ma semmi kedvem Lola.- mondom neki fáradtan és beülök a főnöki székembe.
-Rendben asszonyom.- bólint.
-Lola ezerszer elmondtam már, hogy nyugodtan tegez.
20 éveinek legelején járó, gyönyörű titkárnőm zavartan nézte a padlót. Szőke hajzuhataga eltakarta tökéletes arcát, kék szemeivel rám nézett:
-Sajnálom.
-Semmi baj Lola.- mosolygok rá bátorítóan.- Elintézek pár telefont és már megyek is. Holnap pedig indulunk Kanadába.
-Én is?- kérdezi kíváncsian.
-Természetesen.
-Köszönöm asszo...Zoella.- javította ki magát gyorsan.
Mosolyogva sietett asztalához, elintéztem pár telefont majd Jake és Amanda is megérkezett.
-Már hiányoztál.- mondom Jake-nek és megcsókolom.
-Pfuuj!- mondja Amanda és kinyújtja nyelvét.
Nevetve válunk szét és szorosan hozzábújok férjemhez, amíg lányunk eljátszik Lolával. Újabb csókot lehelek ajkára, most lassabban és érzékibben. Keze derekamon pihen és közel húz magához, érzem minden szívdobbanását és megnyugtat közelsége.
Jake lelassít a kórház előtt és kiszállok. Elköszönök tőlük és bemegyek az épületbe. A kórház jellegzetes illata megcsap, nővérek szaladgálnak mindenfelé és általános őrültekháza volt.
-Helló.- int felém barátnőm.
Felakasztja fehér köpenyét és elém siet. Óvatosan megölel és mikor jobban szemügyre veszem szemei alatt óriási lila táskák pihennek. 12 óra készenlét leszívja az ember energiáját, de Meggan élvezi.
-Milyen napod volt?- kérdezem az autójához menet.
-Csak a szokásos.- vonja meg a vállát és kinyitja a kocsiajtót.
-Erről szó sem lehet.- veszem ki a kezéből a kulcsokat.- Majd én vezetek.
Útközben elmeséltem, hogy mégis hová készülök és mennyi időre. Barátnőm teljes mellszelességgel mellettem állt és támogatott. Megálltam az autófeljárójukon és leállítottam a motort. Kipattantattam az autóból nem úgy mint barátnőm.
-Minden rendben?- kérdezem.
-Eszméletlenül fáj a hátam.- mondja.- Pedig ma már bevettem 3 elég erős fájdalomcsillapítót.
-Had nézzem.- szaladok oda hozzá és felhajtom a pólóját.
Egész hátát zöld-kék-lila bevérzések borítják. Szörnyülködve lépek hátra és egy kisebb sikoly is elhagyja torkomat.
-Mindenképp meg kell mutatnod egy orvosnak.- mondom majd hozzáteszem.- Nem magadnak!
-Rendben!

Előzetes

Megérkezett a 3. kötet -és most már  biztosan tudom, hogy az utolsó is egyben- remélem tetszeni fog és a régi olvasóim mellé újak is jönnek majd. Jó őszi szünetet és szeretném megköszönni, hogy átlépte a blog a 10.000 oldalmegtekintés! 

Ti vagytok a legjobbak! <3

--------------------------------------------------------------------------------

4 évvel ezelőtt

...néztem, ahogy eltűnik a taxi és vele együtt ő is. Ürességet hagyott mindenütt. A lakás nélküle túl nagy volt és magányos, akárcsak én. Végigsétáltam a folyosón, a bézs színű falat közös képeink tengere borította. Végighúztam ujjamat a hideg üvegen és megérintettem Jake arcát. Meleg könnyek csorogtak végig arcomon. 

Egyedül nézem a tévét, Amanda már rég alszik. Mostantól apa nélkül fog felnőni? Visszajön valaha is vagy a zene fontosabb, mint a családja?  

Kattan a zár, nyikorog az ajtó majd becsapódik. Jake szétázva áll az előtérben. Leveti vizes kabátját és lerúgja magáról cipőit. 

-Lemondtam a turnét.- mondja. -Sajnálom. Szeretlek és ez soha nem fog változni. Nem tudlak elengedni és nem is foglak. Fontosabb vagy bárkinél és bárminél ezt te is tudod.

Haboztam és csak könnyes szemeimen át néztem rá. Leült szorosan mellém a bőr kanapéra. Kezét combomra tette, már reflexből.
-Te vagy a mindenem!

Mosolyogva hajolt oda hozzám és csókolt meg...

Napjainkban.

-Boldog Születésnapot Amanda!- mondtuk egyszerre. 

Amanda ma lett négy éves. Ez a négy év elég sűrűre bizonyult mindannyiunknak. Elvégeztük az egyetemet és Los Angeles-be költöztünk. Jake egyre híresebb, Megan remek orvos, Finn és Jack nyitottak egy céget én pedig élvezem a filmrendezést. Megan kisfia már 3 éves lesz és egy örökmozgó akárcsak Amanda ezért remekül kijönnek. 

Míg Amanda barátaival kint játszott a kertben addig mi bent iszogattunk.

-A gyerekeinkre.- emelte poharát Jake.

-Rájuk.- mondtuk egyszerre.

Fenékig húztuk a poharat és a kesernyés íz mindenkiből fura arcokat hozott ki. Jake ölelt hátulról át és puszilta meg nyakamat. 

-Szeretlek.- suttogja.
Halkan felkuncogok és szembefordulok vele. Férfias vonásai és kisfiús mosolya mindig le tud venni a lábamról. Átfuttatom ujjaimat rövidre nyírt barna haján és nyaka körül összekulcsolom. Mély barna szemeibe nézek, majd megcsókolom. A csengőre válunk csak el. Magammal rángatva ajtót nyitunk.
-Sziasztok.- bátyám, felesége és 3 hónapos lányuk áll az ajtóban. Ann teljesen más, mint annak idején gondoltam. Amint közelebbről megismertem teljesen belelopta magát a szívembe akárcsak lányuk, Hannah.
-De kis tündér.- mondom és megsimogatom arcocskáját.
-Jaj de édesen hányingerkeltő.- mondja Megan.- Akár a nagy amerikai mintacsaládok.

Csak a szememet forgattam és újra a kis csöppséget néztem. Örülök, hogy Amanda már nem ilyen kicsi. Azok az idők szörnyűek voltak. Tanulnom kellett de nagyon nem ment mellette, de szerencsémre ott volt nekem Jake.

Ann elvonult a kicsivel egy csendesebb szobába mi pedig a nappaliban folytattuk a társalgást. Apa is megérkezett valamint Jake szülei és húga.
Amanda futott be a szobába és karolta át derekam.
-Anya a ház.
Mosolyogva figyeltem, ahogy játszanak és szaladgálnak. Jake is nézte kislányát és a büszkeség még mindig szemeiben ragyog.
-Mi van a filmeddel tündérkém?- kérdezett apa.
-Megvették a jogokat és már csak a kamera mögé kell ülnöm és rendezni.- mondom büszkén és iszok a pezsgőmből.
-Gratulálok húgi.- mondja Chris és egy puszit nyom a homlokomra.
Mosolyogva végignézek a családomon. Finn-re mosolygok és jegyesére Amee, akit még az egyetemen ismertünk meg. Scott, régi jó barátom is a kanapén ül és 2 éves fiának édesanyjával Avery-vel.
Talán tényleg unalmas kertvárosi emberek lettünk. De nekem ez is megfelel hisz a lényeg csak annyi, hogy a számomra fontos emberek mellettem legyenek!

#2. Kötet 15. Fejezet

Egy hónapos lett Amanda, mikor visszamentem az egyetemre. Jake vigyázott rá napközben és egész jól elboldogult. Reggel sietősen készülődtem, mert késésben voltam. Jake a lányunkkal a kezében figyelte ahogy kapkodok az utolsó vizsga nap reggelén.
-Kívánj anyának sok sikert.- mondja Jake Amanda-nak.
-Legyetek jók.- mondom és megpuszilom őket.-Szeretlek.
Megan parkolt a felhajtón és dudált folyamatosan.
-Végre.- mondja.
Odahajolok hozzá és egy puszit nyomok arcára. Megbocsájtón rám mosolyog és elindulunk. Finn várt ránk az egyetem főépületében barátnőjével Amiee-vel.
-Sziasztok.- köszönök nekik két puszival és sietősre fogjuk a tempót.
-Tanultatok?- kérdezem Amiee-től és Finn-től.
-Nagyjából- válaszolják egyszerre.
Meganra nézek, aki még mindig a biológia könyvét bújja.
-Nem tanultál?- kérdezem.
-De.- mondja fel sem nézve a könyvből.- Csak a nyári gyakornoki állást akkor kaphatom meg ha kiválóra vizsgázom.
Furcsán nézek rá majd megrántom a vállamat és izgatottan integetek Scott-nak, akit csak most vettem észre.
Öleléssel köszönök nekik. Avy, a barátnője kérdezgetni kezd, hogy nem izgulok a mai vizsga miatt.
-Csak egy kicsit.- vallom be.
Egy női hang utasít minket, hogy menjünk be a kijelölt tanterembe és foglaljuk el helyünket. Elköszöntem mindenkitől és gyors léptekkel elindultam a 75-ös terembe. Végigmentem egy hosszú, fehér folyosón és felsiettem a harmadik emeletre. Egy sokkal barátságosabb helyiség fogadott. A falak halvány lila színben pompáztak és növények is díszítették a folyosót. Megálltam a 75. terem előtt és bekopogtam.
-Tessék.- szóltak ki.
-Mrs. Jake Miller.- mutatkozok be.
-Rendben rajta van a listán.- mondja egy szemüveges 50 körüli nő.- Foglaljon helyet.
Leülök és előveszem a laptopomat. Amíg várom, hogy bekapcsoljon körbenézek a teremben. Ismerős arcok vesznek körül, de eddig egyetlen egy személlyel sem váltottam még egy szót sem. Tekintetem újra a képernyőre ragadt és kis családom képe jelent meg rajta. Jake és Amanda.
-A lapokon megtalálják a feladatokat. Két óra áll rendelkezésükre. Sok sikert!- mondta a tanárnő.
Átolvastam a feladatot és bele is vetettem magamat. Weblap létrehozása. A rendelkezésemre álló összes időt felhasználtam és elégedetten távoztam a teremből. Barátaimmal egy kávé mellett beszélgettem és elmondta mindenki, hogy mennyire jól vagy éppen rosszul csinálta meg a feladatot. Finn-el elemeztük éppen a feladatunkat, mikor megérkezett Megan.
-Hogy sikerült?- érdeklődöm legjobb barátnőm vizsgaeredménye után.
-Megvan.- mondja büszkén.
Sikítozva ugrom nyakába és ölelem meg. Megan hazavitt és egyenesen indult Bristolba, hogy találkozhasson férjével. Én lassan battyogtam fel a lépcsőkön és halkan fordítottam el a kulcsot a zárban. Jake háttal állt nekem és bőröndöket emelgetett.
-Új edzés mód?- kérdezem.
-Ami azt illeti nem.- mosolyog rám.- Amerikába megyünk!
-Mégis kik?- kérdezem és rádobom táskámat a fotelre.
-Hát mi.- mondja.- Amanda, te és én.
Kezdett felmenni bennem a pumpa. Idegesen berohantam a konyhába majd rájöttem, hogy nem akarok onnan semmit ezért Jake elé álltam és leüvöltöttem a fejét.
-Mégis, hogy képzeled, hogy egy másfél hónapos gyerekkel átutazom a fél világot?
-Értsd már meg, hogy ez fontos nekem. A zene fontos nekem!- mondja.
Egy autó kettőt dudált kintről, majd újra még kettőt. Kérdőn Jake felé néztem.
-Talán nem a taxi?
-De.- mondja.- Azt hittem, hogy hamarabb jössz. Szólok neki, hogy várjon egy kicsit.
-Rám ugyan nem.- mondom neki.- A lányom és én itthon maradunk!
-Ne csináld már ezt Zoe!- mondja.- Tudod, hogy szükségem van rád a színpadnál. Nélküled nem megy!
-Akkor most meglátod milyen nélkülem.- mondom határozottan.- Amanda nem fog másfél hónaposan repülni.
Jake kezei ökölbe szorultak és idegesen egyet a falba vert majd kisétált az ajtón. Néztem ahogy megy és még utoljára hátra néz majd beül a taxiba és elmegy.
Itt hagyott, újra!

#2. Kötet 14. Fejezet

Jake a kórház felé vezet és jó pár sebesség határt átlép én eközben hol a fájások miatt ordítok, hol pedig Megan-t próbálom felhívni. A harmadik csöngésre vette fel.

-Szia Zoeeboo!- köszönt vidáma.

-Azonnal Leeds-be kell jönnöd!

-De még maradnék pár napot.- nyafog.- Minden rendben van?

-Persze éppen egy 10 perces fájáson vagyok túl és a kocsival a szülészetre hajtunk.

-Szülsz?- kérdezi.

-Igen, Megan! Szülni fogok!- mondom neki.

-Jó rendben semmi pánik azonnal indulunk!- mondja.

-Ott kell lenned, hogy támogass.- mondom neki.- Nélküled nem fog menni. Szükségem van rád!

-Jó nem kell túldramatizálni!- mondja.- Ez a való élet nem egy könyv. Itt nem a férjedre vagy a legjobb barátnődre van szükséged hanem az orvosodra!

-Ne okoskodj hanem gyere.- mondom neki és lecsapom a telefont.
Berohantunk a kórházba és az első nővért elkaptam, akinek elmondtam, hogy szülni fogok és azonnal hozza az orvosomat. Hajam izzadtan ragadt nyakamhoz ebben a május végi melegben. Bevezettek egy szobába, ahol a nővér segített levenni a ruháimat és rám adott egy kórházi köpenyt, vagy mit. A szülő szobában már csak az orvosra vártunk és, hogy Megan is megérkezzen.
2 órája vajúdtam mikor megérkezett. Beöltöztették valami zöld hacukába és beküldték hozzám.
-Gyerünk kislány már itt vagyok.- közeledik hozzám.
-Végre.- nyúlok ki és a kezét elkapva magamhoz rántom.
További egy órányi szenvedés után megpillantottam lányomat az orvos kezébe. Apás szülés volt ezért Jake vágta el a köldök zsinórját. Boldog apaként tartotta lányát kezeiben. Kicsit esetlen volt de majd belejön akárcsak én.
-Mr. és Mrs. Miller a lányuk egészséges. 56 cm-er és 3,67 kg. Már csak a nevét kell beleírnom az anyakönyvébe.
-Amanda Miller.
-A kicsi Amanda.- mosolygok rájuk majd kezeim közé veszem lányomat.
-Csinálna rólunk egy képet?- kéri meg Jake a nővért.

~ ~ * ~ ~

Egy fél napot átaludtam, mert annyira kifáradtam. Mikor felkeltem a kórteremben tömeg fogadott. Ott volt a férjem, az apám, a testvérem, a barátaim és Jake egész családja. Álmosan pillantottam végig és mosolyogva néztem lányomra, aki édesen aludt a neki fenntartott ágyban.
-Jó reggelt.- köszön Jake és arcomra egy puszit nyom.
-Sziasztok.- köszönök mindenkinek a szobában.
-Szia húgi.- ölelget meg bátyám.
Körbeállták Amandát és úgy csodálták, mintha még nem láttak volna fehér embert. Jake szemében még mindig az a csodálat, büszkeség és boldogság ragyogott, mint akkor mikor megtudta, gyermeke fog születni.
-Gyönyörű akárcsak te Zoe.- mondja Chris és leül a lábamhoz.
Este felé már csak hárman vagyunk a szobában. Jake fekszik mellettem az ágyban és nézi ahogy lányunkat szoptatom. Miután Amanda tele ette magát kezemben ringatom.
-Rendben vagy?- kérdez Jake.
-Fáradt vagyok de ennél boldogabb nem lehetnék.
-Akárcsak én.- puszilja meg lányunk homlokát majd ad csókot ajkaimra.
Az éjszakát én még a kórházban töltöm- a szoptatások miatt kevés alvással -Jake pedig hazamegy, hogy elrendezze családtagjainkat a házunkban. Hajnali háromkor hátamra fordultam és a mennyezetet bámultam. Nem jött álom a szememre pedig fáradtnak éreztem magamat. Amanda édesen aludt jobb oldalamon, figyeltem ahogy mellkasa emelkedik majd süllyed. Nyugodtság fogott el és éreztem, hogy minden rendben van és az is lesz. 

COLLIDE and “Us Against Them”

Sziasztok sajnálom, hogy nem hoztam szerdán az új rész!
De vasárnap minden képen jön!:))

MEGJELENT JAKE MILLER LEGÚJABB VIDEÓJA! 

COLLIDE!!!!

(kötelező megnézni!)

Egyben új albuma az Us Against Them is kapható már az ITune-on ha valakit érdekel!:)

(Engem érdekel csak nem Apple telefonom van! :(( )

#2. Kötet 13. Fejezet

Izgatottan vágtunk bele az eddig videó összeszerkesztésébe. 7 hónap anyagát tömörítettük össze 60 percbe, és már egy hete fel is adtam. Pár napon belül felkerülnek a nyertesek. Az egyetem ugyan úgy zajlott tovább. A matek záróvizsgám 5-ös lett és mindenből átmentem. Megan leutazott Bristolba, hogy meglátogassa férjét. Finn beköltözött hozzánk egy kis időre, hogy ne legyen annyira egyedül. Reggel Jake horkolására keltem fel és álmosan másztam ki az ágyból.

Lezuhanyoztam és rendbe szedtem magam, mire leértem a konyhába Finn és  Jake már kávéjukat szürcsölgették.

-Jó reggelt angyalom!

-Neked is.- mondom és megcsókolom.- Szia Finn.

Legjobb barátom homlokára egy puszit nyomok, majd a nekem kikészített kávésbögrét magamhoz veszem és beleiszok. Amíg Finn felöltözik addig egy szendvicset tömök magamba a konyhaasztalánál ülve.

-Hány órád lesz ma?- kérdez Jake és leül velem szembe.

-Hat.- mondom és beleharapok a kenyérbe.- És két különóra, hogy ne maradjak le annyira.

-Már le kellene állnod.- mondja.- Aggódom érted nehogy valami bajod legyen.

Óriási mosolyra húzódnak ajkaim és felállok, hogy egy puszit adhassak arcára.

-Értem soha ne aggódj!

-A feleségem vagy.- mondja.- Ez is hozzá tartozik a munkaköri leírásaimba!

Nevetve kapom vállamra a táskámat és karolok Finn-be.

-Szeretlek.- csókolom meg majd kimegyek az ajtón.

Egyedül bóklásztam az egyetemen a harmadik órám után mikor megszólított egy eddig ismeretlen srác.

-Bruce vagyok!- mosolyog rám.- Csak szerettem volna megkérdezni, hogy terhes vagy, vagy csak dagadt?

Szemeimet forgatom bunkó viselkedése miatt.

-Terhes vagyok, barom!
-És mond az apja is akarja a gyereket?- kérdezi.- Mert én nagyon szívesen lennék az!
-Férjnél vagyok és most hagy.- mondom és határozott léptekkel elindulok a következő órámra. Bruce nem hagy menni kezét csuklóm köré fonja és visszaránt.
-Még nem fejeztem be.- mondja és a falhoz szorít.- Nagyon tetszel nekem.
-Szörnyen fáj a csuklóm.- mondom neki.- Eresz már el.
A falnak nyomott és levegőt is alig kaptam. Éreztem sikamlós nyelvét nyakamon és csak sikításra volt erőm.
Megmentőm két másodperc alatt lekapta rólam Bruce-t és egy óriásit bevert neki. Vérben fürdött támadóm és kicsit sem érdekelt. Egy utolsó ütést kapott fejére, majd elnyúlt a padlón. Megmentőm rám nézett és én rámosolyogtam.
-Jól vagy?- kérdezett Scott.

-Köszönöm jól.- mondom.- Mit keresel itt?
-Én mindig ott vagyok ha szükséged van rám.- mondja és átkarolt.- Mert megígértem és be is tartom.
-Te vagy a legjobb.- mondom és egy puszit nyomok arcára.
-Amúgy átiratkoztam Leeds-be az egyetemre, mert ide jár a barátnőm is.- mondja boldogan.
-És valamikor bemutatod nekem?- kérdezem.
-Akár most is.- mondja.- Egy szakra jártok. Filmszerkesztést és készítést tanul.
-Akkor már is kedvelem.- mondom és hagyom magamat az órámra vezetni. Lepakolok Finn mellé és mire előveszek minden könyvet és beindítom a laptopom Scott is megérkezik erősen szorítva egy gyönyörű szőke lány kezét. Valamint egy jött még mögöttük.
-Zoella had mutassam be barátnőmet Avery-t.- mondja Scott.- Avy ő itt a legjobb barátom Zoe.
-Örülök, hogy megismertelek.- rázunk kezet.- Már láttalak párszor az órán, mert nem lehet nem észrevenni ebben a csodálatos állapotba.
-Hát én nem így érzem és a derekam sem.- mosolygok rá.- Ő is veletek van?
Scott és Avery háta mögött ácsorgó lányra mutatok.

-Ő itt Aimee lenne a legjobb barátnőm.- mondja.
Kezet rázok vele is és én is bemutatom barátomat Finn-t.
-Amiee és Avery ő itt a legjobb barátom Finn.- mondom.- Megan sajnos ezen a héten nem tartózkodik itthon de biztos fogtok majd vele is találkozni!
-Remélem.- mosolyog Scott.- Megan egy elbűvölő egyéniség.
Csúnyán nézek rá, mert nem hagyom neki, hogy bántsa az én Megan-om. Nem éppen a legjobb a kapcsolatuk.
-Gyönyörű vagy Amiee.- flörtöl rögtön Finn.
-Köszönöm.- vörösödik el rögtön a füléig is.- Elkísérsz az asztalomig?
-Minden örömmel.- mondja Finn és még visszanézve rám kacsint.
Jake vitt haza az egyetemről, mert Finn Amiee-vel ment el ebédelni és még hozzá tette, hogy este ne várjuk. Jake-nek nem meséltem a Brian-el való incidensemet, mert tudtam, hogy teljesen kiakadna.
-Jött egy levél neked.- mondja Jake.
-Milyen levél?- kérdezem.
-A versenyről.
Izgatottan rohanta -gyorsan lépkedtem- a lakásba és feltépve az ajtót a konyhába mentem, ahol a levél várt rám felbontatlanul.
-Semmi nyomás csak a lányunk jövője múlik rajta.- mondja Jake.
-Kösz.
Izgatottan bontom ki a borítékot és olvasom a sorokat. Írnak a sok tehetségről, hogy mennyire örülnek, hogy ennyien neveztek meg bla..bla..bla..és ekkor megpillantom a legfontosabb sorokat.

Gratulálunk Mrs. Jake Miller a videója első helyezést ért el...

Sikítozva dobtam el a lapot és ugrottam rögtön férjem nyakába.

-Nyertem!- üvöltöttem és ugráltam, mint egy félőrült.

-Nyertél!- ordította Jake is és elképzelhetetlenül boldogok voltunk.

Az öröm egy pillanat alatt elrepül és felváltja a félelem. Arcomból kifut a vér és lábaim között valami nedveset érzek. Remegni kezd a térdem az idegességtől és Jake karjába kapaszkodom.

-Mi a baj?- kérdezi és két kezével megtart.

-Szülni fogok!

#2. Kötet 12. Fejezet

Egy hetet töltöttünk Kaliforniában nászúton. Olyan volt mintha álmodnék, hogy varázsütésre felébrednék és az első napomon találom magamat az ágyon teljesen egyedül. Az utolsó napunkat töltjük az államokban és Jake-nek délután még egy koncertje lesz. Reggel alig bírt kirángatni az ágyból az időeltolódás miatti fáradságom erősebb volt nálam.
-Zoe egy kis tea.- lök elém egy bögrét.
-Mintha segítene.- morgom és lehúzom.
2 óra könyörgés és talán a tea segített, hogy emberi állapotba kerüljek és el tudjunk indulni. Felvettük Megan-éket a szállodájuk előtt és a sportcsarnokba indultunk ahol már várt ránk Jake csapata és a szervezők. Edgar jött oda és üdvözölt minket.
-Zoella.- ölel meg.- Egyre nagyobb vagy. Nem gondoltam volna, hogy ez lesz a vége.
-Ez még nem a vég.- nevet fel Jake.- Ez csak a kezdet.
Helyet foglalunk az első sorban és végig hallgatjuk a hangpróbát. Finn vállára döntöm fejemet és úgy figyelem a színpadot.
-Minden rendben van?- kérdez.
-Már szeretnék haza menni és a saját álmomat élni.- mondom és Megan kezében lévő kamerába nézek.- Eddig Jake álmát éltem és nem a sajátomat. Vissza akarok menni Londonban és a videózással foglalkozni.
Finn ölelt magához és Jack is megértően nézett rám de, amire Megan készült az már az elején ijesztőnek tűnt.
-Akkor mi a francra vársz?- kérdez és Jack ölébe dobja a kamerát.- Mért ülsz még itt ha Londonba húz a szíved? Attól, hogy szereted még nem kell minden körülötte forogjon. Vedd végre kezedbe az életed irányítását, mert eddig mindenki irányított csak te nem!
Igaza volt, mint mindig. Holnap Londonba el is kezdem de ma még Jake-nek fellépése van.
-20 perc és jönnek a rajongók.- szólt bele egy férfi a mikrofonba minden bizonnyal nekünk.
Felültünk a legfelső sorba a lelátón. Vittünk magunkkal egy kisebb hűtőt és valamit amivel elüthetjük az időt. Én egy könyvet vittem magammal, amibe pillanatok alatt belemerültem és csak Finn lökdösésére néztem fel.
-Szeretnék mindent megköszönni feleségemnek és lányom anyjának.- mondja Jake a színpadon és felemeli bal kezét, hogy megmutassa a gyűrűjét.- Szeretlek Zoe, köszönöm, hogy vagy nekem!
Elvörösödve intettem felé egyet és újra belemerültem a könyvembe. Jack és Megan veszekedett mellettem, hogy Jack mért nem olyan érzelmes, mit Jake.
-Baby, hogy a fenébe szerezzek egy színpadot, kerítsek ennyi embert és mondjam el előttük, hogy mennyire szeretlek?
-Mindent nekem kell megoldanom?- kérdezi tőle Megan.- Soha nem is szoktad mondani, hogy szeretsz!
-Meggi ne csinálj belőlem hülyét.- mondja Jack.- Minden nap vagy ezerszer elmondom.
Nem hallgattam tovább szerelmes párunk veszekedését inkább Finn felé fordultam, aki elég hangosan kezdett el horkolni. Rám is rám férne egy kis alvás. A koncert végén Jake öltözője előtt várakoztunk.
-Hogy tetszik?- kérdez és egy puszit nyom homlokomra.
-Nem valami nagy szám.- jegyzi meg Megan.- Ilyet én is tudok csinálni.

-Olyan ünneprontó vagy.- mondja Jake majd vállára kapja táskáját és kiosonunk a hátsó ajtókon.
A reptéren egy magán jet vár ránk és végre indulhatunk vissza Londonba. Elhelyezkedtem az ülésben és lehunytam szememet. Az egész utat átaludtam és álmaim gyönyörű erdejében kalandoztam. Mikor leszálltunk és kiértem a friss levegőre beszippantottam London illatát és tudtam: Itthon vagyok!
Mikor hazaértünk csak arra vágytam, hogy pizsamában elnyúlhassak a kanapén és Jake-el filmet nézzünk.
De ez csak azután valósult meg, miután kipakoltam, beindítottam a mosógépet, vacsorát főztem, ettünk és elmosogattunk.
-Ezt szeretem.- mondom és Jake arcára nyomok egy puszit.
-De ezt a filmet már hatszor láttuk.- mondja.
-Én nem a filmre értettem.- mosolygok.- Hanem arra, hogy itthon vagyunk és filmezünk. Tökéletes nekem.
-Engem nem érdekel, hogy hol vagyok és mit csinálok, amíg mellettem vagy minden tökéletes.- mondja és hosszan megcsókol.