#2. Kötet 7. Fejezet

Egyik kedvenc olvasóim Doroti Dér és Tiffani Puskás-ról már rég hallottam!

Mi van veletek lányok? :) <3

http://b-e-f-r-e-e.blogspot.hu/

Az esküvő után még két napot maradtunk Vegas-ban. Jó volt egy kis időt a családommal tölteni amibe már Jake is beletartozik. Nehéz volt a búcsúzás a reptéren de szerencsére Jake 2 hét múlva, Karácsonyra hazajön és marad, mert a turnénak vége lesz.

~     *     ~ 

Finn és Jack cipelte befele az ajtón a hatalmas karácsonyfát, amit Megan-nal vettünk nemrég. Izgatottan álltunk neki a díszítésnek, mert este Karácsony! Az újonnan vett díszeket kezdtem csomagolni és adogatni barátaimnak mikor megszólalt a telefon.

-Szia Jake!- köszöntem.
-Baby most vagyok a reptéren és indulunk. Estére ott vagyunk.- mondja boldogan.
-Már nagyon várunk. Vigyázzatok magatokra.- mondom.- Szeretlek!
-Én is téged és Amandát!
Boldogan tettem le a telefont és felakasztottam egy színes gömböt a fára. Megan simogatta meg hátamat és mosolygott rám.
-Jön haza.- mondom neki.
Csak megértően bólint és odaad még egy gömböt. A délelőtt el is rohan a ház díszítésével és kezdetét veszi az ajándékok csomagolása. Én a konyhában csomagolom éppen Finn ajándékát mikor megjelenik.
-Hé!- szólok rá.- Húzzál vissza.
-Csak iszom.- mondja.
Letakarom a meglepetését és én is iszok egy pohár vizet valamint beveszem a terhes vitaminjaimat is.
Finn csak furcsán néz rám, de nem kérdezősködik csak visszamegy csomagolni. Megan rohangált a nappali és a sütő között, mert már betette korán reggel a pulykát sülni. Miután mind végeztünk a csomagolással nekiálltunk tortát sütni. Több mint egy óra szenvedés után a nyers tortát csodáltunk.
-Ennek biztosan így kell kinéznie?- kérdezi Jack.
-Szerintem nem.- feleli Megan.- Biztos, hogy nem!
Így hát a torát kidobtuk és nekikezdtünk egy muffinak, amit jóval könnyebb elkészíteni. Finn elugrott muffin sütőt venni és alapanyagokat. Két megpakolt bevásárló szatyorral tért vissza.
-Hoztam mindent.- lihegi.
Összesen egy fél órát ha babráltunk a sütéssel és a végeredmény is egészen ehetően nézett ki. Megterítettünk és tévét nézve vártunk Jake-et. Forgott a zárban a kulcs majd kinyílt és barátom lépett be rajta.
-Boldog Karácsonyt!
Izgatottan ugrottam nyakába és csókoltam meg. Csomagjait ledobta és fenekemet fogva felemelt, mintha pihe könnyű lennék és nem éppen terhes.
-Hiányoztál Zoe.- mondja két csók között.
-Te is nekem.- nézek szemébe.- Nem is tudod, hogy mennyire. De már itt vagy.
Óvatosan letesz és beljebb jön a házba. Köszön a srácoknak és megöleli Megant majd felém fordul.
-Nélkülem díszítettétek fel a Karácsonyfát?- kérdezi színlelt sértettséggel.
-Rág hagytuk a legjobbat.- mondom majd átnyújtom a csúcsdíszt.- De a díszekre vigyázz!
-Mégis csak én vagyok a férfi a házban.- jegyzi meg és feláll a székre.
Pipiskedve és nyújtózkodva éri csak el a fa tetejét.
-Óvatosan.- mondom neki.- Le ne verd a díszeket!
-Aranyos mikor így aggódsz szerelmedért és gyereked apjáért.- mondja majd hozzáteszi.- És remélem jövőbeli férjedért is!
-Én is.- nézek fel rá.
Ennek az érzelemdús pillanatnak rögtön vége szakadt, mert Jack megszólalt:
-Éhen döglöm.
Bementünk az étkezőbe amikor megszólalt a csengő.
-Vársz valakit?- kérdez Jake.
-Nem.- mondom és a konyhába megyek kihozni a levest Jake pedig ajtót nyit.
A nehéz porcelántálat megemelem és óvatosan visszaindulok az étkezőbe a barátaimhoz.
-Szia Zoella.- hallom meg nevemet.
A nő hang irányába nézek és a fehér porcelán kiesik kezemből. Csörömpölve esik a köre, a leves mindent beterít. De ez most a legkisebb gondom.




Vajon ki lehet az? 
Szerinted? :)

#2. Kötet 6. Fejezet

Fülsüketítő zajra keltem, amit egy kézsuhintással el is hallgattattam. Jake kezdett mocorogni mellettem, majd felállt és kiment a mosdóba. Pocakom felett én is átnéztem és rápillantottam az órára. Még időben vagyunk. Frissen csoszog vissza barátom és egy puszival ajándékoz meg.
-Indulni kéne nem?- kérdez és segít felállni.
-10 perc és kész vagyok!
Lefürödtem, hajat szárítottam, sminkeltem és beletuszkoltam magamat a ruhába mindezt 10 perc alatt terhesen. Kiléptem a fürdőszobából és Jake éppen a nyakkendőjével babrált.
-Had segítsek!- veszem ki kezéből és egy szempillantás alatt megkötöttem.
-Honnan tanultad?
-Két férfivel nőttem fel!- emlékeztetem.
Fogtunk egy taxit és a kápolnába siettünk, ahol már minden a feje tetején állt. Virághordók és dekorálók szaladgáltak mindenhol. Megpillantottam Megan szüleit és négy bátyját. Intettem nekik és feléjük indultunk Jake-el. Idegesen nézelődtünk körbe, hogy látjuk-e a családom kis darabját.
-Zoella fel sem ismertelek.- mondja Megan anyja Victoria.
-Hát igen.- mondom neki feszülten.-Kicsit hamarabb vágtunk bele a baba projektbe, mint kellett volna.
Megan bátyjai kezet ráznak Jake-el és egyesével végigölelgetnek.
-Még mindig remekül nézel ki!- dicsér Michael a legidősebb.
-Húgi le kéne dolgoznod ezt a pár kilót.- piszkál Matthew a másod szülött.- Így is gyönyörű vagy, szeretlek.
-Remélem még nem felejtetted el drága Maxwell testvéredet.- mondja.
-Téged?- kérdezem és erősen megölelem.- Soha sem tudnálak.
Egy puszit nyomtam arcára, majd Martin jött oda hozzám a titkos kedvencem Megan családjából.
-Zoe remekül nézel ki.- ölel meg.- Szeretlek kiscsaj. Te pedig figyel oda rá, mert még találkozunk és ha egy panaszt is hallok rád...
-De nem fogsz Martin.- mondom neki.- Én is szeretlek mindannyitokat.
Otthagyom második családommal Jake-et és Megan-hoz sietek. Benyitottam az őrültek házában és csak egy ideges lányt láttam nem pedig egy gyönyörű nőt, aki most készül férjhez menni.
-Megan!- intettem neki és oda verekedtem magam mellé.- Minden rendben?
-Dehogy.- mondja.- A pap késik, a sminkes és fodrász lemondta, a virágokat még csak most teszik fel, a vendégek nemsokára itt vannak, az étterem csak bent tud megteríteni nekünk és Jack nem veszi fel a kibaszott telefont!
-Rendben.- mondom neki.- Ülj oda le és gyönyörűvé varázsollak. Jack mindjárt ideér és valakit ráállítok a többi dologra.
Az első ember, aki az utamba került minden feladatott megkapott én pedig belevetettem magam a sminkelésbe. Hajat vasaltam és lakkoztam. Kezdésre készen is lettünk. Újból átvedlettem már koszorúslány ruhámba és barátnőm mögött helyet foglaltam.
-Készen állsz?- kérdezem.

Egy határozott bólintással jelzi, hogy igen. Kinyílik Megan előtt az ajtó és, mint egy mesebeli királylány belibben hercege mellé, aki idegesen áll már az oltárnál. Jobbra és barra pillantgatok és észreveszem apát és Chris-t, akik majd' szívinfarktus kaphattak, mikor meglátták hatalmas hasamat. Jake-re mosolygok, aki a kamerámmal a kezében vesz fel éppen. Elhangoznak a boldogító Igen-ek mi pedig átkocsikázunk az étterembe. Feszülten ülök be az autóba, ahol már apa, Chris és Jake vár. Nem fogad üvöltözés amikor leülök. 
-Tudod kiskorotokban sokat beszéltünk anyátokkal, hogy milyen lesz az esküvőtök és kismilliószor álmodtam arról ahogyan a lányomat az oltár elé kísérem.- mondja.- Azt hittem idős leszek mikor nagypapa leszek, mert lesz annyi eszetek, hogy normál anyagi körülményeket teremtetek családotok számára. De Zoella nagyot tévedtem! 
-Miért nem mondtad el Zoe?- kérdez.- Vagy mi a szarért nem vetetted el?
-Tudod Chris a lányom is élő és érző lény!- mondom neki.- Eszem ágában sem volt elvetetni és mi fogjuk felnevelni. Ha kell a ti támogatásotok nélkül!
-És mi a tervetek? Jake majd eltart? Vagy a koleszben elfér egy gyerekágy?
-Van közös lakásunk.- mondja Jake.

-Ha már teherbe ejtetted a lányom ajánlom, hogy  gondoskodjál mindkettejükről és szeresd őket!

-Így is van uram.- bólint Jake.
Idegesen nyitottam ki az ajtót és siettem az étterembe. Jake loholt a nyomomba majd Chris és apa. 
Bátyám és Jake között foglaltam helyet. Felszolgálták az előételt mikor Chris megszólalt.
-Apa csak azért van kiakadva, mert nem szóltál neki.- suttogja fülembe.
Rá se bagózva eszem és a vacsora után Jack és Megan táncával indul az este.
-Kérhetnék egy kis figyelmet.- állok fel és megkocogtatom a pezsgős poharamat.- Elmondhatom magamról, hogy ez csodálatos menyasszony az én legjobb barátnőm. A vőlegény is nagyon jó barátom és blogdog vagyok, hogy ennyire szeretni. Ha pedig nem, Jack négy bátyja is van a helyedbe ilyen meg sem fordulna a fejembe!
Hangos nevetés tört ki és Megan testvérei be-bekiabáltak.
-Ott voltam kapcsolatuk minden állomásán és ha kellett velük örültem vagy épp sírtam. És bárki, aki azt meri állítani, hogy nem illenek össze, fiatalok és hülyeséget csinálnak az jobban jár ha nem kerül a szemeim elé, mert ők ketten így tökéletesek! Sok boldogságot kívánok, sírig tartó szerelmet, sok porontyot és meseszép életet. És csak annyit akarok még mondani, hogy én vagyok a legszerencsésebb ember, mert Ő a barátnőm és mindig számíthatunk egymásra!
Megan könnyezve borult nyakamba és hüppögve megköszönte a beszédemet, ami felesleges volt.
Jake-el táncoltam, amikor megjelent az apám.
-Lekérhetem?
-Persze uram.- engedett el Jake és a pulthoz ment, ahol Chris letámadta minden bizonnyal.
Apa vállára hajtottam fejemet és együtt ringatóztunk a zenére.
-Kincsem, volt már esküvőtök?- kérdez.
-Dehogy.- felem és megrázom fejemet.- Még a kezemet sem kérte meg, csak terhes lettem.
-Csak?- húzza fel a szemöldökét.- El fog tudni tartani Zoe? Tudtok ketten boldogulni egy kis fizetésből? Nem szeretnél egy évet halasztani és hazajönni?
-Nem akarok hazamenni.-szögezem le.- Eléldegélünk igaz kicsit sokat vagyok egyedül és Jake kezdeti fizetéséből  szűkösen jövünk ki, de megvagyunk.
-Holnap reggel átutalok a számládra egy nagyobb összeget, amiből az unokám pár hónapig megélhet.
-Nem kell apa.
-Ne vitatkozz velem Zoe.- mondja.
-Köszönöm.- hajtom fejemet a vállára.- Az unokádnak a neve Amanda lesz. Amanda Miller.
-Remélem ugyan olyan gyönyörű lesz mint az édesanyja.- mondja apa szemében csillog a büszkeség.- Nyugodtan megmondhattad volna tündérem, lehet az elején rosszul fogadom, de nagyon boldog vagyok!
Erősen átölelem és tovább táncolok apával. Végül is az este a lehető legjobban alakult.

#2. Kötet 5. Fejezet

Izgatottan húztam végig bőröndömet a repülőtér terminálján és mindenhol Jake-t kerestem. Frissen festett szőke hajam izzadtan ragadt rá a nyakamra. Végigjártam az egész épületet és a közepén megállva a bőröndömre ülve vártam.
-Keres valakit kisasszony?- kérdezte tőlem valaki.
Amikor megfordultam egy ismerősen mosolygó, napszemüveges és sapkás srác állt velem szemben. Rögtön szorosan hozzábújtam és ajkamat az övének nyomtam. Beszívtam az ismerős illatát és máris boldogabb lettem.
-Remekül nézel ki.- dicsér meg és újra végig mér majd elmosolyodik és átkarolja a vállamat. Kint fogtunk egy taxit és a szállodához mentünk. Megan, amint megérkeztek utoljára a lelkemre kötötte, hogy el ne késsünk. Még reggel nyolc sem volt ezért mienk volt az egész nap.
-Mit szeretnél ma csinálni hercegnőm?- lépett mögém Jake és megcsókolta nyakamat.
-Városnézés?- kérdezem.
Elmentünk a Grand Canyon-ba és kiterítettük kockás lepedőnket és a szállodából hozott szendvicseket kezdtük enni. Jake mellkasának dőltem és csak élveztem az amerikai jó időt, ami Londonban elképzelhetetlen. Beszívtam a friss levegő illatát.
-Jelentkeztem egy versenyre.- mondom Jake-nek.- A világot kell bemutatnom az én szememmel. Nem baj ha egy kicsit kamerázok?
-Dehogy!- rázza meg fejét.
Beállítom a kamerát és közben elmondom, hogy mennyi a fődíj. Jake szemei kikerekednek.
-Nem lenne bajunk egész életünkben.- mondja majd magához húz és puszit nyom arcomra. Kezét hasamra fekteti és körkörösen simogatja.
-Olyan vagyok mint, aki lenyelt egészben egy görögdinnyét!
-Szerintem gyönyörű vagy.- mondja.- És ez a fontos!
Összepakolunk és végigsétálunk a szálloda környékén. Óriási hangzavar és nyüzsgés fogad mindenhol bennünket. Jake rajongói is megtalálnak minket és kérnek pár közös képe is.
-A világ legszerencsésebb híressége a barátom.- mondom neki.
-Mért is?- kérdezi óriási mosollyal.
-Mert nem téptem meg nyilvánosan azt a szőke ribit, aki ölelgetett.- mondom.
-De végig csak téged néztelek.- simogatja meg arcomat.- És arra gondoltam, hogy milyen csodálatos is vagy.
Nevetve ölelem meg és tovább megyünk. Élvezem a napsütést de a megdagadt bokám már nem annyira.

-Gyere.- mondja Jake és hátára kap.

-Megőrültél?- sikítom.- El sem bírsz!

-Dehogynem.- mondja.- Zoe ne ficánkolj, mert leesel!

Egészen a hotelszobánkig csoszog adidas papucsában velem a hátán. Az ágyra tesz le és mellém fekszik. Arcának nyomom orromat és puszik hadát indítom arcára. Gondterhelten fújtam ki a levegőt és kibámultam az ablakon.
-Minden rendben?- kérdez Jake.
-Apa és Chris holnap ott lesznek az esküvőn.- mondom neki és szemébe nézek.- Megölnek ha megtudják, hogy teherbe estem!
-Semmi baj nem lesz.- mondja optimistán.
-Te csak azt hiszed.- mondom neki.- Előbb a te nyakadat tekerik ki, majd az enyémet!
-Mi közöm van nekem...- kezdett bele rögtön de aztán rájött.- Áááá!
Nevetve fejemet a mellkasára hajtottam és lehunytam szememet. Mint egy párnát püfölni kezdtem Jake mellkasát és kényelmesen elhelyezkedtem.
-El ne aludj!- piszkált.- Még van meglepetésem is!
-Szeretem a meglepiket.- mászok le róla és kezemet nyújtom, hogy húzzon fel az ágyról függőlegesbe.
-Öltözz és menjünk!- mondja és a fenekemre csap.
Magamra rángattam egy új ruhát, amit egy két hete vettem de már alig jön rám. A cipzár felhúzásában Jake -nek kellett segítenie. Lapos sarkú cipőt választottam, mert a megdagadt bokámra lehetetlen volna ráerőltetni egy csizmát. Végeztem a sminkeléssel és a hajvasalással is ezért elindultunk. Lifttel lementünk a recepcióig és pár perc várakozás után megérkezett az autó. Jake kinyitotta nekem az ajtót majd beült mellém. Combomra tette kezét és úgy magyarázott a sofőrnek, aki gyorsan megértette és elindultunk.
-Most már elárulod hová megyünk?- kérdezem tőle.
-Majd meglátod.- mondja titokzatosan.- Gyönyörű vagy ma este is.
-Gyakrabban hordhatnál öltönyt és nyakkendőt.- mondom neki és egy puszit nyomok arcára.- De valami hiányzik.
-Mégis micsoda?- kérdezi.- Itt vagy te és én is meg Amanda más nem kell.
-Én az öltözékedről beszélek.- elkezdek kutatni a táskámba és kiveszem Jake napszemüvegét, amit még a fürdőből emeltem el.- Tessék.
Nevetve felteszi és közel húz magához majd gyengéden megcsókol.
-Te vagy a legjobb.
A vezető néz ránk mosolyogva és megköszörüli torkát.
-30 éve ugyan ilyenek voltunk a feleségemmel. Az első fiunkat várta a nászúton. Mióta házasok?
-Hát..- kezdem.- Tulajdonképpen nem vagyunk azok. A terhességet sem terveztük.
A sofőr csak bólint majd újra az utat pásztázza tekintetével. Jake-re nézek de tekintetéből nem tudom megállapítani mit érez, mert napszemüveg van rajta. Elfordítom fejemet és kinézek az ablakon. Óriási szállodák és kaszinók mindenhol. A fények beborítanak mindent és eltüntetik az este sötétjének varázsát. Eddig meg sem fordult a fejemben még a házasság gondolata sem. Fiatal vagyok még ahhoz egy poronttyal a hasamban is távolinak érzem.
-Megérkeztünk.- mondja Jake és kisegített az autóból.
Kifizette a fuvart és bementünk az étterembe. Az asztalunkhoz vezettek és az étlapokat kezünkbe nyomták. A kilátás csodálatos és az étlapon szereplő dolgok is elképesztőek.
-Mit hozhatok inni?- lép mellén egy pincérnő.
-Kér vörösbort.- válaszol Jake.
-Csak egyet.- helyesbítek.- A terhesek nem isznak alkoholt! Egy pohár vizet kérnék.
-Azonnal hozom!
-Sajnálom baby!- szorítja meg kezemet Jake.- Nem tudtam, hogy nem ihatsz! De majd belerázódom ebbe az apa dologba!
-Rendben.- mosolygok rá.
Az este varázslatosan telt. Megvacsoráztunk, táncoltunk és beszélgettünk. Késő estére értünk vissza az étteremből és csak annyira volt erőm, hogy felvegyem a pizsamámat és ágyba vonszoljam magamat. Beállítottam még az órámat, mert Megan élve elásna, ha késnénk.

Jake feküdt mellém és ezzel a csodálatos napomnak csodálatos vége lett...

#2. Kötet 4. fejezet

Jake egy hete indult el a turnéra, de már az első percben ahogy egyedül hagyott mélységesen hiányzott. Nem tudod mi az a hiány mikor nem kelsz fel és nincsen melletted, mikor egyedül ülsz az asztalnál és a helye üres, mikor a tévénézés közben nem tudsz hozzábújni és mikor csak a számítógép monitorján látod az éjszaka közepén csodálatos mosolyát ami még tartja benned a lelket.
Megan mosolygós arca tűnt fel a telefonom.
-Helló Zoe.- köszönt bele boldogan.- Hogy s mint?
-Kezdek bedilizni Meg az egyedülléttől.
-Akkor ma át kell ugranod az egyetemre!- mondja nekem.- Nagy hírünk van.
-Ha muszáj!
-Hatra a szobámban!
Max hangerőre csavartam a rádiót és Jake édes hangjára elkezdtem kitakarítani a házat. Kikapcsoltam az összes készüléket és átcuccoltam a koleszbe. Bedobáltam a holmijaimat a szekrénybe és kicsit körülnéztem az interneten. Megakadt a szemem egy verseny hirdetésén. Egy kisfilmet kell szerkeszteni a Világ az én szememen át! címmel. Elolvastam a feltételeket és megakadt a szemem a nyolc számjegyű nyereményen. Egy e-mailt írtam, hogy én is szeretnék jelentkezni és kinyomtattam a lapot, hogy jobban áttanulmányozzam a dolgokat. Hatkor Megan szobája előtt álltam és bekopogtam. Jack nyitott ajtót és már bent nyomorogtak a barátaim. A szerelmespáron kívül Finn és Caspar is ott volt.
-Mivel mind itt vagytok bejelentjük.- kezdte Megan majd orrom elé dugta bal gyűrűsujját.- Jack megkérte a kezemet!
-Jézus Megan gratulálok.- mondom és legjobb barátnőm nyakába ugrom.- És neked is Jack!
Miután mindenki gratulált elterültem az ágyon és figyeltem izgatott barátnőmet.
-Jövő hetén lesz Vegasban az esküvőnk!- örvendezik.- Nyugi mindenkinek fizetve lesz a jegye.
-És megvan már a ruhád és, hogy mégis hol lesz?- kérdezem.
-Emlékszel arra a Las Vegas-i hotelre a kápolnával?- kérdez.
-Sajnos.- mondom fanyar képpel ahogy előtörnek belőlem az emlékek.
-Na ott lesz!- mondja boldogan.- Jönnek a bátyáim és Jack szülei is. Meg apád és Chris!
-Micsoda?- kérdezem.- Neked elment az eszed? Nem tudhatják meg, hogy terhes vagyok.
-Egyszer úgyis megtudják.- szólalt meg Finn.
-Jobb később.
Kínos csend telepedett a szobára amit Caspar tört meg.
-Éhes vagyok!
Idegesen beletúrtam a hajamba majd kifújtam a levegőt, mint akit gyomorszájon rúgtak. Finn megsimogatja a hátamat és tarkón vágja Caspar-t amiért ilyen marhaságot mondott. Megan vet véget a komor hangulatnak, amit az idegességem okozott.
-Menjünk el a McDonalds-ba és együnk!
-Így is elég kövér vagyok.- panaszolom neki.
-Zoella Sugg! Most azonnal befejezed a siránkozásodat és mosolyt erőltetsz az arcodra! Nem minden körülötted forog.- ordítja arcomba.-Szóval ne nyavalyogj nyilvánosan! Húzd ki magad és színészkedj legalább az én kedvemért! Férjhez megyek.
Megan-nak megvolt mindig az a rossz tulajdonsága, hogy bűntudatot tudott bennem kelteni. A gyorskajáldában csak egy salátát vettem és leültünk egy asztalhoz. Mi voltunk a leghangosabbak az egész épületben de nem foglalkoztunk ezzel.
-És hófehér ruhád lesz?- kérdezem Meg-től.
-Természetesen.- mondja.- Neked is találtam már egy csodálatosat de még meglepetés!
-Nekem minek?
-Mert te leszel a koszorúslányom butus!- mosolyog rám Megan.
-Hú de jó!- dobálom karomat fejem felett túljátszott boldogsággal!
Finn veregeti meg Jack vállát és súg valamit fülébe.
-Nem illik sugdolózni.- mondom nekik.
Összenéznek majd Finn elmondja ugyan azt amit minden bizonnyal az előbb Jack-nak is.
-Büszke vagyok a testvéremre, hogy ilyen döntést hozott.- mondja.- Ismerem már születésem óta és eddig az összes lányt akit megdöntött együtt nem szerette annyira, mint téged! És remélem én is találok egyszer majd egy ilyen lányt!
-Ohh...- érzékenyedtünk el együtt Megan-nal.- Finn hisz neked ott van Jo.
-Már szétmentünk.- mondja.- Nem volt meg hát, hogy is mondjam a vonzás és a szerelem.
-Sajnálom.- mondom neki.
-Én nem.- monjda.- Egyre közelebb vagyok az igazihoz.
Rámosolygok majd visszaindulunk a campusba. Lezuhanyzok és Jake pulóverébe bújok.
Beállítottam és elkezdtem felvenni a világot az én szememmel. Videóhívást indítottam és vártam, hogy Jake felvegye.
-Jó reggelt gyönyörűm.- köszön a kamerába.
-Hajnali egy óra van.- nézek rá furán a kamerába.- Hiányzol.
-Te is nekem.- mondja.- Nagyon.
-Képzeld! Jack megkérte Megan kezét!- mesélem.- Jövő héten esküvő lesz Vegas-ban. Ugye oda tudsz repülni?
-Megoldom.- kacsint.- Muszáj, hogy lássalak, hogy érintselek, hogy csókoljalak. Jó hallani a hangodat, de mért nem vagy otthon?
-Bediliztem már a magánytól Jake.- mondom neki könnyes szemmel.- Ha nem éppen azon agyaltam, hogy mit csinálhatsz akkor azon, hogy éppen kivel. Félek, hogy egyszer felhívsz és azt mondod nem jössz többé haza! Találtál valakit akit jobban szeretsz és mi egyedül maradunk Amandáva!
-Zoe ne légy butus!- rázza a fejét és mintha arcomat szeretné megsimogatni a kamera felé nyúl.- Minden egyes percben csak rátok gondolok és mindent értetek csinálok. A szívem megállna a szereteted nélkül. Szükségem van rád annyira, hogy el sem tudod képzelni.
Mindenféle semmiségekről beszélgettünk még majd én aludni ő pedig a stúdióba ment. Kapucnis Young and Reckless pulóverében aludtam el aminek arcszesz és dohány illata volt, mert Jake újra rászokott. Valahogy illata közelebb hozta hozzám és így könnyedén álomba tudtam merülni. De még ott is őt láttam. Ilyen a szerelem!

#2. Kötet 3. Fejezet

A 20. hétben járva már eléggé meglátszott a terhességem. Az elején próbáltam Jake pólóiba bújva elrejteni hasamat de egy kis önbizalmat öntöttem magamba és már meg mertem mutatni a világnak. Terhes vagyok!
Az elején sokan megbámultak és voltak akik lenézően meredtek rám de egy idő után elmúlt az emberek megszokták és elfogadták a döntésünket. Miszerint Jake-el családot alapítunk, bár jobb lett volna később de így is tökéletes lesz. Csak a ruhatáramat sajnálom amit már le kell cserélnem, mert kihízom. Jake-el házkeresésre szenteltük az összes szabadidőnket- amiből nincsen sok -és 2 hét leforgása alatt találtunk is egy megfizethető, nem nagy és az egyetem közelében lévő kertes házat. Jake helyben aláírta a szerződést és egy ügyvéd jelenlétében kifizette a ház teljes árát. Két hónapja hordtuk át az összes holminkat és rendezkedtünk be. Elég szűkösen kell megélnünk az első pár hónapban, mert a berendezések és a teljes ház ára majdnem lenullázta az egész számlánkat. De a barátom optimistán áll a dolgoknak, mert az új száma nemsokára már kapható lesz az ITune-on és az hoz nekünk egy kis bevételt. Barátaink segítettek a költözésben amit nem tudok eléggé megköszönni nekik. A gyerekszoba már rózsaszínben pompázik és az ultrahang kép bekeretezve lóg a falon és kis betűkből kirakva gyermekünk neve: AMANDA.
Mindketten örültünk a hírnek, hogy lányunk lesz. Bár számunkra a neme nem volt olyan fontos, mint az, hogy egészséges legyen. De ez már lejárt duma!
-Mit kérsz reggelire?- kérdezte Jake félig a hűtőben.
-Valami ehetőt.- mondom neki.
-Van még itthon tojás.- mondja.- Összedobok egy rántottát.
Amíg az új konyhánkat tette romokká Jake én a számlákat néztem. Eléggé mínuszban voltunk és senkire nem számíthattunk igazán. A következő levél a YouTube-tól jött nekem.
-Végre meghozták a csekket.- mondom Jake-nek.- Délelőtt el is megyek befizetni a villanyszámlát.

-Ennek örülök, de százszor mondtam már.- tesz le elém egy nagy tányér rántottát.- Te csak pihenj én majd gondoskodom az anyagiakról.

Pislákolni kezdett fejünk felett a lámpa majd teljesen elaludt. Jake felé néztem és kérdőn felhúztam a jobb szemöldökömet. A tányérokat akartam elmosogatni de amikor megnyitottam a csapot egy csepp víz sem jött ki belőle!

-Jake.- ordítok fel az emeletre.- Meddig akarod még ezt csinálni?

-Nyugodj meg baby!- jön lefelé a lépcsőn.- Holnap elutazok egy hétre és a turnéból összejön egy kis pénz.

-Karácsonykor is csak egy hétre indultunk.- mondom neki.- És egy hónap lett belőle!

-De most vár itthon a családom.- mondja és szájon csókol.- Este jövök.

Bevágódik az ajtó mögötte de lépteit nem hallom. Kinézek a konyha ablakon és látom kirajzolódni a sötétben testének alakját ahogy az ajtónak dől. Óvatosan kinyitom az ajtót és hátulról átölelem. Bezárom magam után az ajtót és ekkor veszem csak észre a fehér papírt amit az ajtónkra ragasztottak. Jake vállára hajtóm a fejemet és hangosan zokogni kezdek. 2 hónapja költöztünk csak be és már is széthullott körülöttünk a világ. Az áramot, a villanyt kikapcsolták és most a kilakoltatással fenyegetnek. 

-Most megyek- mondja Jake.- Szeretlek Zoe.

-Büszkeséged ide vagy oda.- mondom neki.- Leszarom. Ma amint kinyitnak a boltok megyek és elintézek mindent. Azért van KÖZÖS házunk, hogy mindent KÖZÖSEN oldjunk meg!
-De én vagyok a férfi.- mondja nekem.- Én szeretnék gondoskodni rólatok.
-Majd gondoskodsz akkor ha jobb az anyagi háttered addig is tedd félre a hülye büszkeséged és ne vitázz velem.
Füstölögve ült be kocsijába és hajtott el. Hajnalodni kezdett és én is egy erős kávéval a tévé előtt kezdtem teljesen magamhoz térni. Felhívtam már emberi időben Finn-t, hogy jöjjön értem és segítsen a bevásárlásban.
-Szervusz gyönyörűm.-jött fel a tornácon és ölelt magához ahogyan csak bírt.
-Mindennek érzem magam csak gyönyörűnek nem.- mondom neki és egy puszit nyomok arcára.
-Merre megyünk?- kérdez.
-Be kell fizetni a számlákat, mert már lekapcsolták az áramot és a vizet is. A ház árverezésével is fenyegetőznek.- sorolom neki.- Mindezt egy nap alatt. Nincs itthon semmi ehető. Finn még fiatal vagyok ehhez.
Kiborulásomra kicsit megijed legjobb barátom. Leültem a kinti padra, táskámat magam mellé dobtam és szememet szorosan összezártam de könnyeim utat törtek és végigcsorogtak arcomon. Mellém ült és átkarolt erősen.
-Menni fog Zoe.- mondja nekem Finn.- Együtt mindenre képesek vagytok.
-De ha soha sincsen itt.- nézek rá könnyes szemeimmel.- Állandóan a stúdióban van! Új szám, videóklipp vagy honnan tudjam még mi. Aztán holnap turnéra indul. Tudom, hogy csak véd azzal, hogy csak egy hetet mond nekem. De tudom, hogy tovább marad!
Finn nyugtatni próbált aminek lett egy kis idő múlva hatása. A délelőttöt vásárlással és a YouTube-tól kapott összes pénzem elköltésére szenteltük. Újra volt áram és víz is valamint a házunk is megmaradt. A hűtő tele volt mindenféle egészséges és Jake-nek pár egészségtelen éltelet. A délután óráim után Megan fuvarozott haza és mivel Jake autója a felhajtón állt magunkra hagyott.
-Hazajöttem.- mondtam és a kulcsokat a szekrényre dobtam.
-Szia Zoe.- jön ki a nappaliból Jake és elveszi tőlem a táskámat. Isteni illatok terjengtek a konyhából. Egyenesen oda siettem és majdnem felsikítottam a gyönyörtől mikor megláttam a konyhát. Gyönyörűen megterített asztal, három szál vörös rózsa a vázában és csak úgy csillogott villogott az egész helyiség.
-Szeretnék bocsánatot kérni a reggeliért.- húzta ki közben a széket nekem majd szemben helyet foglalt.- Kicsit akaratos vagyok és csak gondoskodni akarok rólatok. De már tudom ez így nem megoldás. Közösen kell megoldanunk.
Mosolyogva figyelek majd egy kicsit félve pillantok a vacsoránkra. A legutóbb egy hét kényszer szabim lett.
-Nyugi.- mosolyog.- Nem én főztem.
Halkan felnevetek és belekóstolok az ételbe. Miután a tányért tisztán a szekrénybe teszem a kanapéra huppanok. Jake is megérkezik kezében egy doboz sörrel. Vállára hajtom felemet és a képernyőt bámulom.
-Ugye nem csak 1 hét lesz a turné?- kérdezem.
-Hát rájöttél.- mondja halkan.- Holnaptól egészen karácsonyig távol leszek és nincs időm hazarepülni sem.
-Az több, mint egy hónap!
-Gyorsan elrepül ígérem.- puszilt meg.- Minden nap beszélünk!
-Addigra el fogsz még felejteni is!
-Téged?- kérdez.- Soha nem tudnám elfelejteni a lányom anyját és a szerelmemet!

#2. Kötet, 2. Fejezet

Az első hetet ki kellet hagynom az egyetemen, mert Jake salátája kicsit elrontotta a gyomromat. Egy utolsó kivizsgálásra kísér ma el Megan. Miután végeztünk és a kórházban vagyunk úgy is bementem a nőgyógyászhoz felíratni fogamzásgátlót. Az eléggé kellemetlen vizsgálat után barátnőmmel az orvosra vártunk a magánrendelőjében, hogy odaadja a receptet és mehessünk már.
-Ön teljesen egészséges Ms. Sugg, de nem írhatok ki magának fogamzásgátlót.
-Mi az,hogy nem írhat ki nekem?- kérdezem belemászva az orvos aurájába.
-Maga Ms. Sugg egy 6. hétben lévő terhes nő.
 -HOGYAN?- kiáltottam rá. Nem tudtam, hogy mit tegye, ordítsak az orvossal amiért ezt mondta, sírjak vagy örüljek.
-Bocsásson meg Zoe-nak kicsit rosszul fogadta.- mentegetőzik nyugodtan Megan.- Biztos ebben?
Az orvos felfektet egy vizsgálóágyra és a hasamat bekeni valami átlátszó géllel és egy ultrahang segítségével megmutatja nekem azt a kis lényt, ami bennem van. Még igazán semmi sem látszott csak apró szívének minden dobbanását hallottam.
-Minden bizonnyal már pár hét múlva nagyobb lesz a hasa és a rosszullétek is elmúlnak.
Dülöngélve és kábán megyek ki a kocsihoz amit Megan rendelt pár perccel ezelőtt.
-Gyalog megyek.- mondom neki és kihúzom kezemet fogásából.- És meg se próbálj követni.
Elsétálok az első kávézóig és egy forrócsokival meg egy óriási muffinnal leülök egy üres, eldugott helyre. Cukorszintem az egekbe szökött a reggelim gyanánt. Indulni készültem mikor egy ismerős férfi huppant le a velem szemben lévő székre.
-Jó újra látni Zoella.- mosolyog rám.
-Szia Scott!- mosolygok vissza rá.- Mi járatban Leeds-ben?
-Megismerkedtem egy gyönyörű lánnyal és vele találkozom 10 perc múlva.- mesél.- Te pedig csoki diétát tartasz? Rád fér a hízás.
-Most biztos fogok.- morgok.
-Mi a baj már megint?- kérdez.- Az a fiú megint? Akarod, hogy helyre tegyem?
-Nem Jake-el megvagyunk.- mondom és egy könnycsepp folyik végig arcomon.- Túlságosan is. Terhes lettem!
-Gratulálok.- hangos zokogásban törtem ki.- Akkor nem gratulálok. Na gyere ide Zoella!
Szorosan hozzábújok majd pár perc múlva indulni készülök.
-Sok sikert a randihoz.- mondom neki.- Viszlát Scott.
-Vigyázzatok magatokra Zoella.- szól utánam.- Még találkozunk.
Kisétáltam a szakadó esőben. Már csak a telefonom volt a zsebemben semmi több. Csurom vizesen értem haza. Gyorsan magamra kaptam pár ruhát és már esernyő alatt indultam az órára. Egész idő alatt úgy éreztem mintha engem figyelnének. A hasam előtt tartottam könyveimet amikor átmentem az egyik teremből a másikba. Mintha mindenki hasamat nézte volna és összesúgtak volna a hátam mögött. Finn érintette meg a vállamat amire összerezzentem.
-Szia Zoe készen állsz a matekra?
Csak szomorúan bámulok rá és erősen megölelem.
-Minden rendben?- kérdez.
Elmesélem a legjobb barátomnak, hogy mégis mi nyomasztja lelkemet.
-Hát hűű.- mondta és homlokát vakarja.- Nem tudok mit mondani ez igazán csak rátok tartozik.
-Félek Finn. Mi lesz ha egyedül maradok, mert biztos, hogy nem vetetem el és nem is adom örökbe. Ő az én gyerekem és szeretni fogom.
Ezt az optimista hozzáállást az esőben sétálva szereztem. Terhesként hamarabb észreveszed a hozzád hasonló nőket és az ő boldogságuk téged is megfertőz. Végül is anya leszek. Vannak aki minden áron ezt szeretnék mégsem lehet nekik! Megfogadtam Finn tanácsát és még abban a szünetben hazamentem. Nem találtam otthon Jake-et ezért kicsit felmentem az internetre és elkezdtem a témában kutatni. Vacsorát főztem és meg is terítettem, közben pedig 100-szor lepörgettem a fejemben, hogy mégis hogyan kéne elmondani neki.
-Megjöttem.- csapta be maga után az ajtót Jake.
Tornacipőét lerúgta magáról és becsoszog zoknijában a konyhába. Egy puszit nyom homlokomra és leül velem szembe. Miután megettük a vacsorát és el is mosogattunk közösen eltelepedtünk a kanapéra és filmet kezdtünk nézni.
-És mit mondott az orvos?- kérdez egyszer csak Jake.
-Ami azt illeti...- idegesen felpattanok és a tévé előtt kezdek fel alá járkálni. Jake szemével követ és egy kis idő után mintha megszédült volna.
-Az orvos az mondta, hogy minden bizonnyal...- kezdtem bele majd nagyot sóhajtottam és mint aki most készül letépni a ragtapaszt összeszorítottam szemeimet és kimondtam.- terhes vagyok Jake, tőled!
Összeszorított szemeimet félve nyitottam ki. Jake lefehéredve ült a kanapén. Mint egy zombi kiment a konyhába és egy üveg whisky-vel tért vissza. Nagyokat kortyolva ivott belőle. Odaléptem mellé és kivettem kezéből az üveget és leraktam a dohányzóasztalra.
-Nem mondasz semmit?
-Zoella ez...ez a legcsodálatosabb dolog, ami velem történhet.- mondja és szorosan magához húz.- Ennyire boldog még nem voltam. Ez csodálatos!
Boldog voltam, hogy Jake ilyen jól fogadta azt hittem ki fog akadni és őrjöngeni fog, de nem!
-Egy új lakást kell találnunk.- mondja nekem már a hálószobában.
-Ez elég kicsi.- jegyzem meg.- Már hármunknak.
Beugrik az ágyba és én is mellé fekszem. Kezét hasamon pihenteti és arcáról a mosoly levakarhatatlan.
-De félek Jake egy kicsit! Be tudom majd fejezni az egyetemet?- kérdezem.
-Ameddig tudsz addig maradsz tanulni utána meg kipihened magad és visszamész.- mondja.
-De ki fog rá vigyázni amíg tanulok?- kérdezem.- Nincs Londonba senki, aki segíthetne.
-Csak egy szavunkba kerül és a szüleim mindenben segítenek.- mondja.
-De ő a mi gyerekünk. Nekünk kell felnevelni!- mondom neki.
-Baby ez még messze van.- húzza végig ujjait arcomon.- Minden eldől addigra!

#2. Kötet 1. Fejezet

-Hogy hogy itt vagy?- kérdezem pár perc múlva mire fel tudom dolgozni, hogy Jake ül mellettem, Leedsben, az étteremben ahová járni szoktunk és jobb kezét combomon pihenteti.

-Miattad Zoe.- mondja és átkarolva magához húz.- Mert még nincs vége.

-Szeretlek.- tör elő belőlem a szó és nem bánom. Tudja meg!

-Én is. Te vagy a mindenem.- suttogja fülembe.- Az egyetemtől pár háznyira bérlek egy lakást. Nem nagy de szeretném megosztani veled.

-Nem is tudom Jake.- megint kicsit gyorsan haladunk.

-Csak próbáljuk meg!- mondja.- Ha nem tetszik akkor még visszaköltözhetsz az egyetemre. 

-Rendben.- adom be a derekamat.

Kihozzák az ebédünket és beszélgetünk. Jake visszakísér az egyetemre és segít összepakolni. Egy nap alatt ennyi pakolás megviseli az ember szervezetét ezért párszor tartottunk szünetet.

Jack-ék kopogtattak az ajtón.

-Te mit csinálsz Zoe?- kérdez Megan majd meglátja Jake-et is.- És ez meg mit keres itt?

-El kell mondanunk nektek valamit.- kezdtem bele.- Elköltözök.

-És mégis hová?- kérdezett Megan felháborodva. Sejtettem!

-Jake-hez.- mondom boldogan.- Bérel egy lakást pár háznyira. Megpróbáljuk újra együtt. De sokat leszek itt. Csak ruhákat viszek oda meg fontos dolgokat a stúdiót itt hagyom.

-Hivatalosan is meghibbant.- forgatta szemeit Megan.

-Én támogatlak Zoe.- mondja Finn.

-Köszönöm!

Miután barátnőm kitombolta magát majd Jake-et megfenyegette elindulhattunk. Olyan 20 méternyire lehetett tényleg a ház. Rögtön a nappaliba érkeztünk, amiből egy felszerelt konyha és két szoba nyílt. Az emeleten pedig 2 szoba és egy fürdő várt. Újabb pakolás után bementünk a konyhába, mert eljött a vacsora ideje.

-Remélem most már tudod, hogy mennyire szeretlek.- mondja.- Még nem főztem senkinek.
-Elnézve a romokat amit magad után hagytál megértem.- mondom nevetve.
Az asztal csodálatosan volt megterítve középen egy gyertyával. Jake még a salátám utolsó simításait végezte kötényében majd leült velem szemben.
-Tetszik a kötényed.- mondom.
-Ami a ruha alatt van az jobb.- jegyzi meg én pedig elpirulok.- Remélem ízlik. Soha sem csináltam még salátát.

-A salátát nem lehet elrontani.- mondom.
Hát naiv voltam. A vacsora pocsék lett de tudom, hogy mennyit bajlódott vele ezért leküzdöttem a torkomon. Valami ócska film megy a tévében de nem tudok odafigyelni mert tekintetem Jake-ét keresi és szükségem is van rá. 

Viccelődik, hülyéskedik és ezt egyszerre. Az egész nyár alatt nem nevettem annyit, mint ebben a pár órában.
-És mit csináltál nyáron?- kérdezem.
-Végigturnéztam, egyre nagyobb színpad és közönség.- mesél.- Jó volt csak te hiányoztál.
-Akkor mért nem hívtál?
-Mert nem lett volna rád időm. Csak aludni volt pár órám utána fotózás, interjú, stúdió és fellépés. Majd folytatódott. És te mit csináltál?
-Júniusban a Disneylandben dolgoztam és megszereztem a jogsit is. Júliusban Kelet-Afrikában önkénteskedtem az Augusztust pedig Megan-nal, Finn-el és Jack-al végigbuliztuk.
-Meg sem érdemlek egy ilyen lányt.- mondja és magához húz.
Egy ideig összebújva nézzük a tévét majd elrámolunk. Eltüntetem a vacsora maradványait és fáradtan rogyok le a székre.
-Jövőhéten kezdődik az egyetem. Te mit csinálsz itthon egyedül?
-Tetszik, hogy otthonnak nevezte.- mondja és rám kacsint.- Jönnek a srácok és stúdiózunk és meglátjuk, hogy lesz-e európai turné.
-Akkor nem fogsz unatkozni.- jegyzem meg. - Ennek örülök.
-Én meg annak, hogy van egy francia ágyam amit fel kell avatni.- mondja.- És van is kivel!
Nevetek és hagyom, hogy felkapjon és elvigyen egészen az ágyig.
-Hűha ezt még nem is láttam.- mondom.
A falra négy kép volt felmatricáztatva. Mind a négy rólunk még a turné alatt készült.
-Jól néztél ki szőkén.- mondja majd hátulról átölel.- De te mindenhogy jól nézel ki.
Szembe fordulok vele és vadul csókolózni kezdünk. Hiányzott nekem érintése, szava és csókjai. Hanyatt fekszem az ágyon és magammal rántom. Felém nehezedik és szemeimbe néz. Lehúzom pólóját és kezeimmel bejárom tökéletes testét. Nyakamat csókolgatja és erősen magához ölel.
-Szeretlek Zoe!